Hudi József (szerk.): Hunkár Antal visszaemlékezése és iratai - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 6. (Pápa, 2004)
Bevezető. Hunkár Antal pályafutása
Reformkori politikai szereplésének csúcspontja országgyűlési követi tevékenysége, melyről vázlatosan beszélnünk kell. Hunkárt először 32 évesen, 1815-ben,59 majd 1825-ben60 jelölték Veszprém vármegye országgyűlési követének, de még hosszú ideig várnia kellett, amíg ténylegesen átvehette megbízólevelét. Az 1832- 36. évi országgyűlésen a konzervatív és lojális Rohonczy János első alispán és Kotsi Horváth Sámuel másodalispán képviselte a megyét. Rohonczy az ellene indított sorozatos támadások miatt leköszönt alispáni tisztségéről. Helyét a konzervatív tábort erősítő református Kotsi Horváth Sámuel61 vette át, aki 1839-ben első, míg Hunkár második követként került az országgyűlésbe.62 A megye alapvetően konzervatív alaputasítást adott a követeknek,63 melyhez ragaszkodniuk kellett, hacsak a pótutasításban új parancsot nem kaptak. A kerületi és országos üléseken a megye nevében Kotsi Horváth szólalt fel, így Hunkár mindvégig alárendelt helyzetben maradt, s passzivitásra volt kárhoztatva. Komoly összetűzés közöttük a szólásszabadság ügyében történt, de a szavazáskor Hunkár nem szavazta le Kotsit, így a megye szavazata érvényes maradt.64 Az 1843. évi tisztújításon a kormánypárti egyházi és világi nagybirtokosok ösz- szefogása eredménnyel járt, s Hunkárt megbuktatták.65 A kormánypárti Zichy Domonkos veszprémi püspök,66 Villax Ferdinánd zirci apát,67 gróf Esterházy Károly 59 VeML IV. 1. a. Veszprém Vármegye nemesi közgyűlésének jegyzőkönyvei. 1815. augusztus 8. közgy. Nr. 1. 60 VeML IV. 1. a. Veszprém Vármegye nemesi közgyűlésének jegyzőkönyvei. 1825. augusztus 8-10. közgy. Nr. 1. Ekkor első helyen Bezerédy György főjegyzőt, másodikon Rohonczy János királyi tanácsost, harmadikon Barcza Adám táblabírót, negyediken Hunkárt jelölték. A közfelkiáltással első követnek megválasztott Bezerédy a helyét átengedte a megsértődött Rohonczynak, így második követ lett. 61 Kotsi Horváth Sámuel császári-királyi tanácsos 1856. augusztus 23-án, 85 évesen szélütésben hunyt el Veszprémben; 45 évig élt házasságban, 15 évig özvegységben. Veszprémi Református Egyházközség irattára, halotti anyakönyv, 1856. 62 VeML IV. 1. b. Veszprém Vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei. 1839. május 1. közgy. Nr. 687. Gr. Zichy István főispán Becsből küldött levelében Kotsi Horvátot és Hunkárt mint megbízható egyéneket ajánlotta követnek. A közgyűlés közfelkiáltással választotta követté a harc és „köztanácskozás” terén egyaránt érdemeket szerzett Hunkár Antalt. Hunkár Pozsonyban özvegy Schmidt Zsuzsanna házában lakott, házbére fejében a megye 1840-ben 150 pengőforintot utalt ki az asszonynak. VeML IV. 1. a. Uo. 1840. augusztus 3. Nr. 1727. 93 A megye jobbágyfelszabadításról, az ősiség eltörléséről hallani sem akart, sőt még a jobbágytelken ülő nemesek megadóztatását is ellenezte. A szólásszabadság kérdésében csak a perek lezárulta után kívánt nyilatkozni. VeML IV. 1. b. Veszprém Vármegye kisgyűlési irati. 1836. Nr. 958. Az 1836. június 20-án kelt követi végjelentés. 64 VeML IV. 1. b. Veszprém Vármegye nemesi közgyűlésének iratai. 1839. december 2. közgy. Nr. 2348. A követek jelentése a szólásszabadság ügyében vallott nézeteikről. Stuller Ferencz: Ország-gyűlési tudósítás. Pozsony, 1839-1840. = DREKK O. 459. 65 Az 1843. évi követi utasítás szerint a megye nemessége a lényegi kérdésekben kisebb engedményekre hajlandónak mutatkozott. Hajlandó volt az országgyűlési költségek viselésére, a megyei házipénztári terhek részbeni átvállalására. A papi tized eltörlése helyett viszont annak kárpótlás melletti megváltását, s az ősiség intézményének fenntartását szorgalmazta. VeML IV. l.d. Acta Diaetalia. 1843. Követi alaputasítások, 1843. 96 Zichy Domonkos (1808—1879) 1842-1849 között volt veszprémi püspök. A magyar kormány 1848 őszén javait hazaárulás vádjával zárolta. V. ö. PFEIFFER 1987. 64-65. Zichy püspök köztudottan ultraaulikus volt, öccsét, Zichy Ödönt (Eugent) Görgei szeptember 30-án szintén hazaárulás vádjával végeztette ki. 1848- ban az ellenzékiek a következőképpen jellemezték: Az ellenzéki tlgy megbuktatására Veszprém-, Zala- és Fehérben igen sok pénzt elvesztegetett; szent állása ellenére a lélekvásárlás mesterségét nagyban üzé, s egyéb keresztény erényekben is példásan kitilnteté magát. Vö. VAHOT 1848. 47. 16
