Hudi József (szerk.): Dunántúli egyházleírások a XVIII. századból - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 5. (Pápa, 2002)
Veszprémi egyházmegye
Veszprémi egyházmegye 487 rendelte, hogy templomunk mellé oda építtet pápista templomot. Mi pedig meg gondolván 1~: Hogy templomunk lelett a’ mester házunkat oda enget- tűk, és azon fellyűl már köbül templomot is segétettünk épitteni, annak felette a falunak also végin templom is vagyon, és a’ tekintetes káptolan földén igen kevés, tekintetes rátoti prepostság földén pedig több pápisták laknak, ha a tekintetes káptalan a’ mi templomunk el vétele kívánsága nélkül, egyedül tsak áhitatosságbul akar a’ pápistáknak templomot épitteni, kévés költséggel tsináltathat akkorát másut, mellyben meg férnek, a’ mellyre magunk tehettségünket ajállottuk is. 2a: Mivel illy szives ajánlásunkat a’ tekintetes uraság nem acceptalta. féltünk, hogy szándékával templomunk el vetelére czeloz, a’ mint hogy ezt a’ tekintetes uraság Felséges Aszszonyunkhoz fel küldött mstantiájával meg bizonyítja, mivel abban templomunkhoz való just dispentállya. Vagy 32: hogy ha via facti templomunkat el nem akarná is venni, de ami templomunknak és a’ pápista templomnak egy más mellett léteiével utóbb viszszálkodások köztünk történhetnék, mellyet minden utón tavoztatni kívántunk, és azért tudván azt. hogy méltóságos püspök és feö ispány urunk ő excellentiája a’ felséges királyi rendeléseknek maga is szoros meg tartója és másokkal is meg tartatoja, elsőben a’ dolog eránt alázatos instantiánk által ő excellentiájahoz folyamodtunk és kőnyőrgőttünk, hogy tekintetes prépost urunkat templomunk körül való innovatiotul püspöki és fő ispányi méltósága hatalmával tiltaná el, mellyet maga ő excellentiája Pápán a’ gyűlésen meg esmérni meltoztatott, az után pedig, mivel a’ fent irtt kegyelmes királyi resolutiok a’ Felséges Királynak reserválták a vallás dolgát, mind földes uraságok. mind lakosok iránt, alázatos instantiánkal múlt 1763— esztendőben, májusnak vége felé, tekintetes nagy prépost ur szándéka eránt Felséges Aszszonyunk eleiben inkább folyamodni, mint önként templomunk kerittését oda engedni kívántunk, meg gondolván mind azt, hogy amit a’ földes uraság vallás dolgában ajánl, azt nem mindenkor állya meg mint meg történt fuleiekkel, a’ kiktül, amint hallottuk, a’ tekintetes káptolan a templomok kultsát el kérte, ollyan biztatással, hogy templomnak való helyet másut fog mutatni, azonban most sints templomjok, mind azt, hogy ha a földes uraság magátul valamit ajánl Felséges Aszszonyunk cngedelme nélkül, ha szinte a földes uraság ajánlását tellyesitene is, még sem lenne állandó, mint meg történt Bánkon,135 az hol a földes uraság közzül tekintetes Ördög Pál uram meg értette, hogy a földes uraknak vallás dolgában semmit sem lehet tselekedni királyi engedelem nélkül, engedelmét revocálta, és igy bánkiak- nak a’ földes uraság engettetett helyiül is el kellett lenni. Jóllehet pedig mi a’ fent jelentet alázatos instantiánkban Felséges Aszszo- nyunknak lábainál azon esedeztünk, hogy ha a’ mi okainkat Ő Felsége he135 Bakonybánk (Veszprém vm.); 1768-ban úrbéres birtokosai gróf Buttler és mások. FELHŐ 1970. 348-349. Ördög Pál csupán egyik földesura volt!
