Hudi József (szerk.): Dunántúli egyházleírások a XVIII. századból - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 5. (Pápa, 2002)
Mezőföldi (peremartoni) egyházmegye
Mezöföldi (pereniartoni) egyházmegye 265 instantiának párja meg vagyon, de arra is mind eddig semmi válasz a Felséges Consiliumtól51 nem jött. Ebben az árva eklésiában Helvetica coní'ession lévök vágynak mostan 595—, pápisták pedig a helységben 141-, Lutheránusok nintsenek. Az isteni szolgálatra járnak öt helységben, mivel a templomok mindenütt szorossak, úgymint Polgárdiban, Szent Györgyben,52 Lepsénybe, Kajárba, Tsajágba. Ezek a helységek pedig 1 órányi földre vágynak Füle körül. Az el vett templom meg vagyon, de a pápisták már boltra vették, az ablakait meg nagyobbitották, a porticussát el hányták, melly köbül vólt, az ajtót másuvá vágták. Volna a Helvetica coní'ession lévöknek akarattyok s tehettségek templom építésre, ha engedelem adathatnék.53 Sem mester, sem notarius nintsen, ki a gyermekeket tanítaná. A plebanus bé szállván a parochiába, azolta az temeti a halottakat, kereszteli gyermekeiket, esküdted házasulóikat a Helvetica coní'ession lévöknek. A’ stólát igy veszi: temetésért, ha prédikál 1 forint, ha nem prédikál 15 kraj- tzárt. A házasok esküdtetésekért, ha mind kettő íalubéli, 1 forintot, vidéki legénytől 2 forintokat. A kereszteléstöl az introductioval edjütt 8 garas. A’ stólán kivül adnak 30 forintot, 60 posoni merő búzát, sót 1 mását, fagyút 12 fontot. Minden pár ember 6 ittze bort, mise bort 2 akót és 3 fertályt, 8 szekérrel szénát. Őszi vetést tésznek 16 posonyi mérőt, tavaszi vetést 8 mérőt, ezeknek meg takarításával edjütt, fát adnak 20 szekérrel 4 vagy 6 marhára. Egyház napján ebédre minden konyhára valót, és valamibe telik mind meg kell fizetni. A pápista mesternek adnak 15 forintot, 30 posoni búzát, 10 szekér fát, 8 mérő őszi vetést, négy mérő tavaszi vetést meg takarításával. 2 szekér szénát, minden ember 4 ittze bort, mellyet a halott temetésért adnak. 2. Kis Kovátsi. Ez a’ helység vagyon nemes Veszprém vármegyében. A Pesti Commissio után épülvén oratoriumja ezen árva eklesiának, tartott levitát 1751-dik esztendeig, a mikor a magistratus az exercitiumtol őket el tiltotta, és a levitát ki űzte maga magistratusi hatalmával. Ezen helységnek örökös földes ura méltóságos gróf és horvat országi bán, Nádasdi Ferentz ö excellentiája. Az exercitiumért soha se instáltak. 51 Ti. a Magyar Királyi Helytartótanácstól, az 1724-ben felállított kormányszervtől 52 Iszkaszentgyörgyre (Fejér vm.) 53 1786-ban szervezték anyaegyházzá.
