Hudi József (szerk.): Dunántúli egyházleírások a XVIII. századból - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 5. (Pápa, 2002)
Mezőföldi (peremartoni) egyházmegye
266 Mezőföldi (peremartoni) egyházmegye Ez helységben Helvetica coníession lévök vágynak 257—, pápisták 8—, Lutheránusok 2m. Járnak az isteni szolgálatra Berhidára, melly fél fertály órányi földre vagyon Kovátsihoz. Meg vagyon az elvett oratorium, és egy ember bírja árendában, de ha az kezekhez nem adattatnék is, volna tehettségek oratorium építésére. Sem mester, sem notarius nints, a ki gyermekeket tanítana. A peremartoni plebánus temeti a halottat, a hazasokat is esküdted, a keresztelést meg engedi a berhidai prédikátornak deposita stóla. A’ stólát igy vészi a plebánus: keresztel 1 marjásért, introducál 1 petákért, temet 1 marjásért, a mesternek 1 petákot kell adni, de temetnek minden harangozás nélkül, mert nagy fizetést kíván a plebánus a harangozásért. A berhidai Helvetica coníession lévök ingyen harangoznának, de nem engedi. Az esküttetesért vészen 1 forintot a helybelitől, vidékitől 2 forintokat. Testi- monialisért 1 forintot. A stólán kívül semmit sem fizetnek a plébánusnak. 3. Ősi. Ez a’ helység vagyon nemes Veszprém vármegyében, mellynek földes ura az előtt volt a veszprémi püspök, mostan pedig administrállya a Felséges Kamara.54 Volt ezen árva eklésiának elsőben egy kö temploma, melly ez előtt 45 esztendővel vétetett el, akkori veszprémi püspök Volcra ö excellenciája által a’ haranggal edjütt,55 de az isteni tisztelet azután is mintegy öt esztendeig meg volt: az öt esztendők után akkori méltóságos püspök Atsádi Adám56 ö excellentiája kegyelmes engedelmébül s tanatslásábol sárból és sövényből építettek templomot, a mellyben ismét szabadon szolgálták az Ur Istent 17 esztendőkig és mind prédikátori ok, mind mesterjek volt. A’ sövényből épült templom eleibe újra harangot vettek és állítottak. Az 1746-dik esztendőben pedig akkori méltóságos földes ur és püspök Biró Márton ö excellenciája erőszakosan rajtok menvén, azt a templomot el vette, a predikálló széket és minden székeket a templomból ki hányatott, a prédikátort és mestert azon 54 A község a veszprémi püspöki uradalom része, ispánsági székhely; széküresedés miatt kezeli a birtokot a kamara. PEHM 1934. 334. A község 1773. évi kamarai összeírását közli KÖRMENDY 1986. 429-435. 55 Eszerint 1729-ben, ami téves adat. Gróf Volkra Ottó (1665-1720) veszprémi püspök 1710— 1720 között működött. PFEIFFER 1987. 62-64. Életrajzát feldolgozta KÖRMENDY 1995. 1715-ben töltötte be a plébániát, ezt megelőzőleg vette el a templomot. Debreczeni Ferenc református lelkész időlegesen eltávozott, a plébánost csak 1717-ben vezették be hivatalába. NÉVTÁR 1975. 38., 124. Az első plébános Mikládovics (Michladovics) Mátyás 1715-1722 között működött. RAJCZI 1992. 305. 56 Acsády Ádám 1725-1744 között töltötte be a püspöki tisztet. PFEIFFER 1987. 11-12., életrajzát adja PETRÁK 1949.
