Hudi József: Fábián-emlékkönyv - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 4. (Pápa, 2002)
Fábián József, a folyóiratszerkesztő és könyvkiadó
tartozott, akik tudtak a Tárház létezéséről, de nem lapozták fel, így automatikusan az egyházi beszédgyűjtemények közé sorolták.52 Valószínűleg neki köszönhetjük, hogy az egyháztörténet mindmáig az 1842-ben megindított Protestáns Egyházi és Iskolai Lapot tekinti az első magyar nyelvű protestáns folyóiratnak. S ha a folytatást, az 1818-ban Pesten megjelentetett Lelki Pásztori Tárház négy számát tekintjük, megállapíthatjuk, hogy az volt a második magyarországi, magyar nyelvű protestáns folyóirat. Ebből két írást mindenképpen kiemelhetünk. Somogyi Gedeon, Veszprém vármegye levéltárának munkatársa, regesztrátora magyar fordításban 1606-tól kezdődően a maga koráig közzétette a vallásügyi törvényeket és rendeleteket; a szerkesztő pedig közölte az 1807-ben a dunántúli egyházkerületben működő református lelkészek rövid életrajzát. Komolyan vették a recenzió rovatot is: olyan német teológiai műveket ismertettek, amelyek a protestáns egyházak egyesülésének, uniójának kérdésével foglalkoztak — kimondatlanul is ösztönözve ezzel Pap Istvánt fentebb említett tanulmányának elkészítésére. A Lelki Pásztori Tárház c. folyóiratnak irányultságát, s Fábián József nyitottságát mutatja, hogy nemcsak református, hanem evangélikus szerzők munkáinak is helyt adott. A reformátusok közül első helyen a szerkesztőtárs Látzai Szabó József (1764-1828) nevét kell megemlíteni. Látzai a hollandiai Utrechtben és a német Göttingenben fejezte be teológiai tanulmányait, majd a pápai református kollégiumban volt tanár (1791-1805), ahonnan Lepsénybe ment lelkésznek. 1807-től haláláig szülővárosában, Sárospatakon lelkészkedett, s az ottani főiskolán tanított gyakorlati teológiát. Több tankönyvet és népszerű szentbeszédeket írt és adott ki. A munkatársak közül a már említett Naszályi János (1760-1823) palotai (várpalotai) lelkész; a Jénában tanult Nagy István (1770-1841) füredi, a Sárospatakon végzett Szikszai János (1773-1839) fokszabadi lelkész nevét kell megemlíteni.53 Rajtuk kívül még Ketskeméti Dániel, 52 Zsilinszky a következőket írta: „A XlX.század elején a nemzeti nyelv hódításának eredményét mutatja már a Fábián József veresberényi ref. lelkész szerkesztésében megindult „Prédikátori Tárház'’, mely magyarul jelent meg 1805-ben Vácott és három évfolyamot élt meg.” A lábjegyzetben pedig hozzáfűzte hogy „ezen kötetek [más hasonlókkal együtt - H. J.] csakis mint egyházi beszédgyűjtemények szerepelnek.” Vö. ZSILINSZKY Mihály: A magyarországi protestáns egyház története. Bp., 1907. 593-594. 53 Szikszairól azt olvassuk a Veszprémben tartott egyházkerületi közgyűlés jegyzőkönyvében, hogy 1839-ben esperesi hivatalát „resignálta” és nemsokára meghalt. Utódául Báli Mihályt választották. DREL 1.1.a. A Dunántúli Református Egyházkerület közgyűlési jegyzőkönyvei. 1840. június 30.~ julius 2. közgyűlés No. 3. A fokszabadi református egyháztörténet szerint &D 26 G3
