Hudi József: Fábián-emlékkönyv - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 4. (Pápa, 2002)

Fábián József, a folyóiratszerkesztő és könyvkiadó

Már Péter, Somod! István, Vári Sámuel, Zsoldos Jakab református lelkészek is dolgoztak a folyóiratba. Az evangélikusok közül a wittenbergi és hallei egyetemen tanult Hrabovszky György (1762-1825) kissomlyói, majd 1817-től haláláig lajoskomáromi lelkész emelkedett ki, aki nemcsak az egyházi szó­noklataival, hanem egyháztörténeti munkáival is nevet szerzett ma­gának. Utolsó állomáshelyén az erőszakos magyarosítás elszánt har­cosaként szlovák híveivel is szembe került. A folyóirat megindítása és fenntartása kiterjedt szervezőmunkát igényelt. Fábián és Látzai levelezés vagy személyes kapcsolattartás révén tudta a kívánt írásokat begyűjteni. Elő kellett a nyomdaköltsé­geket teremteni, ami előfizetők toborzásával, támogatók felkutatásá­val történhetett. Szerkesztőként több ezer nyomtatott oldalnyi szö­veg gondozása, nyomdai előkészítése, a megjelent számok forgalma­zása komoly teljesítménynek számított. A Prédikátori Tárházat Fábián a saját, míg a Lelki Pásztori Tárhá­zat Trattner János Tamás pesti nyomdász költségén jelentette meg. A köznép számára írt természettudományi művének kiadásához K. Horváth Istvánt, Fejér vármegye hosszú ideje hivataloskodó, s „nagy érdemekkel ékeskedő” alispánjának (viceispánjának), a dunamelléki református egyházkerület egyik „főbb rangú assessorának”, azaz ül­nökének támogatását nyerte meg. A folyóirat mellett könyveinek kiadásához is támogatókat kellett szereznie. Chaptal szőlőművelésről írt munkájának kiadásához (Veszprém, 1813-1814) zseniális megoldást választott. A kézikönyv megjelentetését hazafias ügynek tüntette fel, s egyenesen gróf Ester­házy János Veszprém megyei főispánt és a megye közönségét kereste meg. A megye a maga körében azonnal gyűjtést kezdeményezett, s a többi törvényhatóságot is tudósította a kiadási tervről és az előfize­tési lehetőségről. így a két kötet kiadása ténylegesen nemzeti üggyé vált! Hasonló megoldást keresett — Fábián nyomán — Márton Gábor köveskáli lelkész, aki méhészeti szakkönyvet írt, s kiadásához gróf várkonyi Amadé Antal főispántól és Zala megye közönségétől kért és kapott támogatást.54 Márton műve azonban nem keltett akkora visszhangot, bár a gazdálkodás iránt érdeklődő értemiséget sikerült mozgósítani. 1839. szeptember 15-én hunyt el. Vö. MÉSZÁROS János: A balatonszabadfi reform, egyház története. Balatonszabadi, 1927. 9. = DREL 1.1. fond. Az egyházkerület gyülekezettörténeti gyűjteménye, sz. n. 54 MÁRTON Gábor: Gazdaságos méhtartás. Győr, 1816. £0 27 G3

Next

/
Oldalképek
Tartalom