Hudi József: Fábián-emlékkönyv - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 4. (Pápa, 2002)

Források

mokra is, a’ mellyekre hasonlóképpen gondot kell viselni, mivel a’ föld az ő szor- galmatossága nélkül nem terem eleget minden esztendőben. Továbbá fákat is kell még néki ültetni és plántálni, hogy azokból gyümöltsöket, tűzre, épületekre és egyéb eszközökre való fákat is vehessen. Sőt, azokban a’ tartományokban, a’ mellyek arra valók, bort is termeszteni, hogy abból mind maga élhessen, mind szükségeit is pótolhassa. Mindezek körül a’ munkák körül, hogy ezek jól üthessenek ki, tudni kell a’ földmívelőnek azoknak mivoltokat, mind a’ munkának legjobb módját és annak okát a’ miért munkálkodik, bizonyos regulákhoz kell magát szabni, mellyeket a’ tapasztalt emberek, a’ természet szorgalmatos vi[z]sgálása által, és ez vagy amaz munka következéseinek figyelmes meggondolásából fedeztek fel, és ez az, a’ miről a’ kö- vetkezendőkben oktatást fogunk adni.

Első szakasz. III. A’ jó föld minéműsége

A’ jó földnek négy tulajdonságokkal kell bírni. Először, hogy se nagyon porhanyó ne legyen, se igen tömött. Másodszor, hogy abban azok a részek, mellyek a’ plánták táplálására szükségesek, tudniillik a’ víz, só és olaj, illendő mértékben meg legyenek. Harmadszor, hogy a’ savanyoktól, tsipő vagy éles sóktól és minden öszvehúzó szerektől, mint a’ timsó és gáliczsó, üres legyen, mert ezek a’ gyökereket megemésztik. Negyedszer, hogy sem igen sok nedvessége ne legyen, se pedig nagyon kevés.

Először tehát a’ földnek illendő porhanyóságának kell lenni. Az illendő porha- nyósság azért szükség, hogy a’ plánták gyökerei akadály nélkül kiterjedhessenek, és tápláló eledelt kereshessenek; hogy a’ levegőbeli nedvességek azokba bele mehessenek, bennek megmaradhassanak, és a’ színeken igen sokáig ne álljanak, külömben rothadást okoznának a’ gyökereken. Ollyan porhanyónak kell pedig a’ földnek lenni, hogy a’ napnak gyakori melegétől is meg ne keményedjen, és a’ gyökereket ne szorítsa. De az igen porhanyó sem ér semmit, mert úgy a’ tápláló eledelek, a’ plánták gyökereitől hamarább elrepülnek, mint sem azokat kiszívhatnák. Hanem az illyen jó föld nem igen bővön találtaük.

Mindazáltal a’ szorgalmatos földmívelő a’ huzamos munka és igyekezet által illyenné teheti a’ maga földét, ha tudniillik a’ könnyű földre elegendő nehéz földet viszen, az az, a’ homokra agyagot, és megfordítva az agyagra homokot, és ezeket a’ két földnemeket illendőképpen öszve elegyíti.

Ezt a’ javítást a’ márga által lehet kiváltképpen végbe vinni. A’ földnek ezt a’ javítását közönségesen elmulatják a’ földmívelők, mert sok munkába kerül. De ne egyszerre igyekezzenek ezt véghez vinni a’ magok földeiken, hanem esztendőnként tsak egy-egy kis darabot fogjanak fel arra, így meg lesz az ő munkájok jutalmaztatva bőségesen, és ha így fognak elő menni, vagy ők, vagy az utánnok következők, az egész földet megjavítják.

Minden földnemek következésképpen az illendőképpen elegyíttettek is nehezek, a’ felly ül álló föld öszve nyomja az alatt valót, mellytől elveszti a’ maga porhanyósá- gát.

Ezt a’ porhanyóságot viszsza lehet annak adni, a’ szántás, keverés, boronálás és kapálás által. Ezeknek olly mélyen kell esni, mint kívánják annak a’ plántának gyö£Q 90 G3