Hudi József: Fábián-emlékkönyv - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 4. (Pápa, 2002)

Források

hogy ezt legelőbb hazánkban kellene kiadni, mivel igen ritka.

A’ mi a’ fordítást nézi és illeti, a’ körül ezeket tselekedtem. Mindent elkövettem, hogy az, minél érthetőbb és tökélletesebb legyen. Azért, nem tettem azt szolgai módon, betűről betűre előttem tartván Horatiusnak ama mondását: Non verbum verbo165 ’s a’ t[öbbi], hanem leginkább az értelemre figyelmeztem.

De tsak ugyan, a’ mennyire lehetett, a’ textust még is megtartottam, hogy így annak az időnek geniusa és módja is a’ fordításban egészszen kitessék, ez olly elmulhatatlan, szükséges lévén minden régi könyvek fordításában, valamint a’ petsét, a’ bizonyság vagy tanúleveleken.

Követtem a’ Gesner által 1773-ban kiadott nyomtatást, ezzel a’ külömbséggel, hogy ő nem rakta fel a’ részek veleit és summáit, mivel azok nem is Columellátol valók, hanem az utóbbi időkben adattattak hozzá, én pedig felraktam azokat, hogy ha az olvasónak nem lenne ideje a’ könyvnek folytába való olvasására, tsak egy magános részt is megnézhessen, és mindenkor tudja, hol, melyik részben, mit kelljen keresni és feltalálni.166

Szükség lesz mindazáltal az egybeköttetésre is hallgatni és figyelmezni. A’ hol többféle olvasások voltak, mint szoktak a’ sokszori leírás és hibás nyomtatás miatt lenni a’ régi könyvekben: azt vettem fel azok közül, a’ mellyet legjobbnak láttam, és az írónak értelmével megegyezőbbnek lenni, gondoltam.

A’ napok nevezetét alkalmaztattam a’ mostan szokásban lévő módhoz és számláláshoz, úgy, hogy sehol sem tettem idust, nonát, vagy calendát, hanem mindenütt a’ mai kalendáriom szerént szóllottam. Hasonlóképpen tselekedtem az. órákkal is, ezeket is a’ mai elosztáshoz szabván. A’ plánták neveit a’ Diószegi Fűvész Könyve szerént raktam fel; mert tsakugyan ideje immár, hogy ebben a’ tekintetben is kijöjjünk a’ zűrzavarból, és magunkat a’ rendhez tartsuk. 167

A’ híg- és száraz- mértékeknek a’ neveit megtartottam ugyan, de a’ jegyzésekbe vagy rekeszekbe, a’ mennyire lehetett meghatároztam. A’ X-dik könyvet, mellyben a’ kertek mívelése versekben adattatik elő, én is hasonló mértékű versekbe fordítottam, és annyira igyekeztem követni, hogy még a’ sor számát is megtartottam, úgy hogy a’ hány versből áll az, én is annyiban adtam elő, melly minémű szerentsével esett légyen, azt, a’ versekhez értő olvasó ítélheti legjobban meg. Én poéta nem vagyok, tsak a’ versírás mesterségét értem: ha hát hibáztam a’ kitételekben, nem nagy tsuda.

Ezen megjegyzések és előadások után, ajánlom ezen ritka, és valóban hasznos könyvet kedves hazámfiainak figyelmetességekre, azzal a’ buzgó óhajtással: vajha a’ több római és görög classicus íróink is hasonló magyar köntösbe öltöztetnének fel! így, kevés idő alatt megesmerkednénk a’ régi tudós világnak pallérozott ízlésé165 Non verbum verbo (latin) = nem szó szerint

166 Gesner, Johann Mathias (1691-1761) göttingeni tanár, filológus. Említett műve: Scriptores rei rusticae. Leipzig, 1735. Újabb kiadása a szerző halála után, 1773-1774-ben jelent meg két kötetben.

167 Diószegi Sámuel (1761-1813) debreceni református prédikátor sógorával, Fazekas Mihály- lyal Linné rendszertana alapján írta művét (Magyar fiivész-könyv. Debrecen, 1807.), amely igen kedvező fogadtatásban részesült.

SO 82 G5