Hudi József: Fábián-emlékkönyv - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 4. (Pápa, 2002)

Források

rend [d] el, értelemmel, tsinos, és gyönyörűséges deáksággal vagyon írva, hogy az akkor élők közül alig van valaki, a’ kit néki ebben a’ tekintetben eleibe lehetne tenni. Kivált a’ folyóság, és egybekötés vagy szerke[s]ztetés, mellyekben legnagyobb mesterek voltak a’ régiek, ollyan remek benne, hogy azokat nem lehet elegendőképpen tsudálni és magasztalni. Minden könyv, a’ legelső kezdetétől fogva, az utoljáig, egy tökélletes egészszet tesz, és úgy öszve vagyon lánczolva, mintha tsak egy dologról szóllana. Sokszor észrevehetetlenül tsak eggyetlenegy szó által megyen eggyik dologról a’ másikra.

Olvasottsága, és nagy ítélettétele mindenütt kitetszik. Esmérte nemtsak az akkori, hanem az az előtt élt Íróknak munkáikat is, mind a’ maga nemzetéből, mind a’ görögök közül. A’ honnan czéljához képest; mindjárt legelői az élőbeszédben elöl is számlálja a’ gazdasági dolgokról írókat, és ekképpen az akkori gazdaság tudományának szép literaria históriáját adja.

Senecával esmérettségben kellett néki lenni; mert a’ III-dik könyvnek 3-dik részében annak majorját, mint előtte igen esméretést úgy hozza fel; ez, azzal való baráttságát, és tudományos pallérozottságát is mutatja; valamint szintén azt is, hogy jó versíró is volt, úgy hogy alig van valaki, a’ ki Virgiliust inkább tudná követni, mint ő, mellyet láthatni a’ kertek míveléséről írt verseiben, inellyeket Silvinus kívánságára írt volt, és a’ mellyekkel a’ mint maga mondja, ugyan a’ Virgilius gazdaságról szólló munkájának hijját akarta kipótolni.

Hogy jó gazda is volt, és értette a’ gazdasági dolgokat, nemtsak hallásból és olvasásából, hanem a’ tapasztalásból is, világos ismét ebből a’ munkájából. Ki beszéli egyenesebben és értelmesebben a’ gazdaságnak minden részeiről mint ő? Maga is sokat talált fel a’ gazdasági dolgokban. A’ czakót, vagy föld kapállása’ mélységét megmérő eszközt, mellyről a’ III-dik könyvnek 13-dik részében emlékezet vagyon, ő jobbította meg. Az oltásnak egy módját, az ehfhjez megkívántató franczia fúrót, mint a’ maga találmányát úgy említi ’s a’ t[öbbi]. Mind ezek azt mutatják, hogy nem utolsó rangú, igen tudós, és a’ gazdasági dolgokhoz is jól értő ember volt.

Hlyen remek, és valóban szép író lévén annakokáért, Columella a’ régi rómaiak között, méltán tsudálhatni, hogy ez a’ könyv a’ mi oskoláinkat vezető és igazgató elöljáróknak figyelmetességeket annyira el tudta kerülni, hogy ezt az oskolákba bé nem vitték. Omne talk punctum, qui miscuit utUe dulci. A’ szépet és gyönyörűségest, a’ hasznossal és szükségessel öszvekötni, legfőbb dolog.

Mitsoda gyönyörűséggel és haszonnal olvashatták és tanulhatták volna ezt a’ tanulók, akár szép deákságáért, akár a’ benne lévő hasznos és szükséges dolgokért! Ugyanazért igen helyes és méltó az a’ megjegyzés, a’ mellyet T. T. Budai Esaiás debreczeni igen érdemes professor úr a’ maga Régi Tudós világ Históriájában a’ Columella név alatt tészen: alig van, úgymond, egy-egy nagyobb hijja deák oskoláinknak, mint az, hogy azokban Columellát nem magyarázzák.164

Ebből tudománybeli esméreteket is nevelhetnek, életre tartozó okosságot is vehetnének, stílussokat is formálhatnák a’ tanulók. De az is igaz, a’ mit utánna tesz:

1(54 Budai Ézsaiás (1766-1841) debreceni kollégiumi tanár, taukönyvíró, 1822-től a tiszántúli egyházkerület püspöke. Említett műve: Régi tudósvilág históriája. Debrecen, 1802.

ÍO 81 03