Hudi József: Fábián-emlékkönyv - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 4. (Pápa, 2002)
Források
nek valami ollyan kép jöhessen szeme eleibe, a’ melly hasonlónak látszik valami igazi személyhez. Már mivel az illyen képet sem az ördög nem hozhatja elő, sem a’ maga lelke az embernek: méltán lehet kérdeni, honnan szármozik (!) tehát az illyen kép? Erre a’ kérdésre úgy tartom: hogy az ollyatén kép magánn az emberen kívül telyességgel nintsen jelen, hanem annak előállásának fundamentoma87 tsupán tsak az agyvelőben vagyon, és abban található nézőinakban. Nehéz ugyan ezt mindennel megértetnem: mindazonáltal megpróbálom ezt a’ tsudálatos dolgot mennél világosabban lehet, előadni. Közönségesen minden érzékenységeinknek eszközei az inak (nervi).88 Ezek igen apró és vékony tsövetskék, mellyekben az agyvelőben vagyon eredetek, és ugyan abból vesznek magokba egy a’ vértől elválasztatott rendkívül vékony és folyó nedvességet. És ezt hívják ínnedvességnek. Az agyvelőnek közepéből terjednek ki ezek az inak szerteszéllyel az ember testére, és kinyúlnak az egész testen szinte a’ felső bőrnek az allyáig, a’ hol a’ közönséges érzést tészik. Innen, mihelyt egy ín illettetik, melly egész az agyvelőre szo[l]gál: e’ mindjárt hírt tesz arról a’ léleknek, ’s ekkor azt mondjuk hogy érezzük azt. A’ többek közt az agyvelőnek közepéből két inak ágaznak ki, mellyek nézőinaknak hivattatnak. Az a’ kép, a’ mellyet a’ testről jövő sugárok a’ szembe kis formában lefestenek, ezekre az inakra vettetik; ezeket megnyomintja, melly által menvén az agyvelőbe, a’ lelket a’ testnek formájáról és színéről való képzeletre viszi, mellyet látásnak neveznek. Már hogy ez az íimedvesség, és ezek a’ nézőinak tehetnek a’ mi szemeink eleibe valamelly képet, azt ez az előadás érthetővé fogja tenni. Minden dolog körül, a’ mellyet mi nézünk, másképpen rázattatnak meg az agyvelőben a’ mi nézőinaink. (...) Ha tehát éppen ollyan rázódás megy véghez a’ mi nézőinainkban, mint a’ millyet okozni szokott valamelly személynek valóságos megjelenése: akkor a’ mi lelkünk éppen ollyan személy képét formálja magának, ’s úgy tetszik nékünk, mintha azt valósággal lámánk, ha szinte magunkon kívül jelen nints is. (...) Ezenkívül vágynak ollyan jelenségek is, mellyek a’ napsugárinak valamelly testbe lett megtö- rettetések által hozattatnak elő, és a’ mellyek a’ tudaüanokat nagyon megijjesztik. (...) 12.§. Tsupa lehetetlen az is, a’ mit ez előtt sokan hittek, és némellyek még most is szentül hisznek, hogy a’ megholtakat bizonyos mesterségek és czeremóniák89 által elő lehessen hozni, és azokat a’ titkos dolgokról megkérdem. Úgy vagyon: a’ ki ezt lehetőnek tartja, az ellene mond mind a’ józan okosságnak, mind a’ Szent írásnak. A’ megholtakról azt tanítja a Szent írás, hogy azok ollyan állapotban vágynak, hogy ide viszszanem jöhetnek, és senkinek meg nem jelenhetnek (...) Ide tartozik még az a’ chinai ámyjáték is, a’ melly nem igen régiben került Európába, és a’mineműt a’ fellyebbvaló esztendőkben itt Magyarországon is, Pesten, 87 alapja 88 nervus (latin) = ín, izom; ideg 89 szertartások 90 50 GS
