Hudi József: Fábián-emlékkönyv - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 4. (Pápa, 2002)
Források
megesmerték igazi és valóságos halaknak lenni, ’s azok is mindnyájan azon helyre tették. Ezenkivül ha valamelly növevény vagy állat előttem volt és láttam, hogy' homályos annak leírása: tehát azt valamivel világosítottam. Ennek példáját láthatni a’ 333. levelen ezen titulus alatt: gyurgyalag. Továbbá, a’ hol a’ szerző a’ maga országához képest szóllott, én azt a’ mennyire lehetett alkalmaztattam a’ magunk országához. Végre, a’ hol szószaporítások, és felesleg való sok kérdések vőltak, azokat öszve szorítottam, és kevesebb szóval igyekeztem kitenni. Hozzá is adtam még valamit ezen könyvhöz, még pedig a’ természetnek mind a’ három országaiban, de nem olly igen sokat; mert a’ mellyeket eleinte feljegyzettem, azokból utóbb el kellett hagynom némellyeket, a’ könyv reménységem felett nagyra nevekedvén. Ennek példáját ismét láthatni a’ 32-dik, 250-dik ’s a’ t. leveleken. Ezek szerént, ha talám'6 használtam gyermekeinknek, és kedvet találtam igyekezetemmel, azon igen nagyon örülök, ’s ez nekem többekre ösztönöm fog lenni. Ha pedig ebben tzélomat el nem értem, azzal is meg kell elégednem; én nagy szerentsémnek tartom, hamás által tsak ennyiben is épülhetek, írtam Veres Berényben Die 15-a augusü 1799. Fábián Jósef FORRÁS: FÁBIÁN József: Természeti historia a’ gyermekeknek. Veszprém, 1799. Fordítói előszó, oldalszám nélkül. 5. Veresberény, 1803 Fábián József ajánlása K. Horváth Istvánnak, a Természeti tudomány a’ köznépnek c. könyv támogatójának A köznépnek szánt természettan - a költségkímélés miatt - mindössze egy tábla illusztrációval jelent meg K. Horváth Istvánnak, a szomszédos Fejér vármegye alispánjának és a dunamelléki református egyházkerület „eggyik főbb rangú assessorának", ülnökének támogatásával. Kinyomtatását Beresevich József, a Budán székelő Helytartótanács könyvrevizora 1802. november 22-én engedélyezte. Tekintetes Úr! Érdemem felett való Drága Nagy Jó Uram! Miolta erántam jó hajlandóságát, és megkülömböztető szeretetét, egy' hozzám küldött betses leveléből, a’ fellyebbvaló esztendőkben szerentsém volt tapasztalni: azoltától fogva nem egyszer gondolkodtam azonn, miképpenn jelenthetném én ki, szívemnek, a’ Tekintetes Úr eránt akkor formált alázatos tiszteletét, és érzékeny háládatosságát. Erre a’ végre nem találtam jobbat, sem akármelly részben is illendőbbet, mintha e’ jelenlévő könyvetskét a’ Tekintetes Úrnak ajánlándom (!), és ebben érdemes Úri * 7li talán 90 43 03
