Hudi József (szerk.): Francsics Károly visszaemlékezései - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 3. (Pápa, 2001)
Visszaemlékezések
Boldogasszony napig tart — használja, és ő is minden esztendőben bort mér, melynek következtében az idén is mérni fog. Már pedig anyám bormérése és az én leányoskolám nem összevaló, az igen természetes. — De hát nem adhatná el anyád borait átalányban — vágék Sófim beszédébe —, hisz jobb volna részére is. — Az igaz, hogy jobb volna — mond Sófi keserű mosollyal —, de tudod milyen az anyám, azt csak azért sem teszi meg, hogy bormérése által akadályozhassa, vagy végképp megronthassa leányoskolámat. Azért tehát azt gondoltam édes Karim, míg ez a rongy bormérés tart, szobádba rendelem leányoskolámat, hiszem, hogy te nem fogsz abban ellenkezni. Hanem nekem van egy észrevételem szobádban, mely sehogy sincs ínyemre, az tudniillik édes Karim, hogy ágyad oly nagyon szegényes üres. Én ugyan adhatnék bele kevés ágynéműt az enyimből, de ha anyám megtudná, azzal is csak bajomat szaporíttanám; azért hát igen jó lenne valahol egy kevés ágynéműt venni, gyakran zsidók körül lehet kapni, mégpedig olcsóért, ha mindjárt kissé silány lenne is, majd összetisztogatnám én. — Nem szükség édes Sófim, hogy zsidókhoz menjek ágybélit venni — felelék gyorsan —, vehetek böcsületes embertől is, mégpedig tiszta házból. Fauszt Ferkó, minekutána mesterségében sehogy sem boldogul, elmegy Veszprémből Bécsbe és ott katonává lenni szándéka, ez egész ágyát eladja, csak az a kérdés, nem lesz-e felette drága. — Szeretném látni azt az ágybélit — mond Sófi ismét kissé nekipirulva —, hanem bizon én megvallom, átallok odamenni. — Elmenjünk ketten, édes Sófim. — Jól van — mond vidáman Sófi —, s annakutána mihelyt ágyad díszesen el lesz látva, azonnal átjövök leányaimmal. Ezen folyó 1835-ik évi november 8-án Sófim idősebbik testvére, Juli férjhez ment valami ifjú Földes Mihály nevezetű csizmadiamesterhez. Amint a lakodalmon átestünk s Juli a házból kiment, másnap azonnal kitüzetett ismét a bozontos cégér, mely az esküvői s lakodalmi ünnep tekintetéből néhány napra be volt véve. Hasztalan kérte Sófi anyját, hogy ne tűzesse ki a cégért többé, hasztalan figyelmeztettem én őt arra, hogy sokkal célszerűbb lenne a bort átalányban eladni, mind nem használt, a cégér kitüzetett. A feljebb említett Fauszt Ferenctől november 10-én megvettük az egész ágyneműt — mely egy dunyha, egy párna, 3 vánkosok, 3 lepedők s egy paplanból állt —, 30 váltó forintokért. Sófi ezen vett ágybélit részint maga, részint testvéreivel — minekutána fehérneműimet is ők mosák — neki tisztogattatá s mosatá oly tisztára, hogy midőn áthozták szobámba, s vele ágyomat felveték, s én azt megláttam, örömömben csaknem bőrömből ugortam ki. Mily boldognak éreztem magamat, midőn este fodorral ékesített vánkosomra, melyet Sófi már ezelőtt készíte számomra, fejemet letettem! 90
