Hudi József (szerk.): Francsics Károly visszaemlékezései - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 3. (Pápa, 2001)

Bevezetés

Megbízható adatokat csak a pápai római katolikus anyakönyvek nyújtanak, amelyek segítségével Francsics családi kapcsolatait részben tisztázni tudjuk.

Francsics Károly apja, az 1783 táján született13 Francsics László Sopronban végzett „hat oskolát”, majd szíjjártómestemek tanult, s az 1790-es évek végén Győrben dolgozott. Itt ismerkedett meg első feleségével, Hajtzinger Annával, akit ugyanitt vezetett oltár elé 1800. április 21-én.14 Felesége azonban hamar meghalt, s ő újraházasodott.

Egyed Erzsébettel Pápán kötöttek házasságot 1802. február 23-án.15 Házasságukból született Anna, Francsics nővére, 1803. január 26-án.16 Nem sokáig örülhettek azonban a jövevénynek, mert a feleség elhunyt. Francsics László harmadszor is megnősült: Mayer Annát 1804. február 15-én vette nőül.17 Házasságukból négy gyermek született: Károly 1804. november 30-án (decemberi-jén keresztelték); Lászlót 1806-ban, Annát 1808. március 10-én, Ignácot 1810. január 21-én keresztelték. Francsics egy Ágnes nevű húgát is említi, aki kiskorában meghalt.

A gyermekek közül csak Francsics Károly és Bábi nevű nővére érték meg a felnőttkort.18

Mayer Anna halála után Francsics apja negyedszer is megnősült; Morvái Katalint vette feleségül, aki röviddel később elszökött tőle.19 Ekkor apja eladta javait, s régi soproni iskolatársához, Paur József bérlőhöz költözött a Mihályházához tartozó Petendpusztára.20 A szalonképes indoklás szerint azért, hogy ott barátja gyermekeinek házitanítója legyen.

Az 1830-as években itt Marton Margit hajadonnal élt vadházasságban; törvénytelen kapcsolatukból született Imre, akit 1833. április 30-án keresztelt meg a nyárádi plébános. A gyermek azonban nem bizonyult életképesnek; május 17-én elhunyt.21 Az ekkor 29 éves Francsics valószínűleg nem is tudott arról, hogy mostohatestvére született.

Mivel sem a szülőkről, sem gyermekeikről nem maradt fenn kép, egyedül Francsics leírása igazíthat el bennünket. Szüleit szűkszavúan jellemzi. Édesapjáról visszafogottan, édesanyjáról meleg hangon ír. „Apám kis zömök ember volt (...) egészséges piros, vidám tekintetű, nyájas. Haján, bajuszán setét

13 A nyárádi r. k. halotti anyakönyv 1848-ban, halálakor 65 évesnek mondja, eszerint tehát 1783-ban született. Francsics jóval idősebbnek, 1847-ben 76 évesnek tartja.

14 Uo. Házassági anyakönyvek, 1800. A győri esketés tényét a plébános feljegyezte.

16 Uo. Házassági anyakönyvek, 1802.

16 Uo. Keresztelési anyakönyvek, 1803.

17 Uo. Házassági anyakönyvek, 1804.

18 Uo. Keresztelési anyakönyvek, 1804-1810.

19 A szökés tényét említi FRANCSICS 1973.166.

20 Petend puszta a pápai gr. Esterházy család birtoka volt, tőlük vette haszonbérbe Paur József már az 1820-as években. FRANCSICS 1973. 186. Francsics itt írja le, hogy apja Pápán és Sopronban is iskolatársa volt Paurnak, Sopronban 6 „oskolát” végzett.

21 VeML IV. 482. Felekezeti anyakönyvek másodpéldányainak levéltári gyűjteménye. Nyárádi római katolikus anyakönyvek, 1833.

7