Hudi József (szerk.): Francsics Károly visszaemlékezései - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 3. (Pápa, 2001)
Visszaemlékezések
nyomtatott papirost, melyekre következő pontok valának nyomtatva nagy bötükkel: Mit kiván a magyar nemzet.154 Hozták ezen ide ragasztott Nemzeti dalt is.164 165 * * 168 169 Továbbá ezen vásárról hazajött lakosok nem győzték beszélni, hogy mily nagy lázadás ütött ki Pesten 15- én. Csuda dolgokat beszéltek, melyeket mi ámulva hallgattunk, s mosolyogva kérdeztük egymást, hogy igaz lehet-e az?156 19-én délután a veszprémi megyeházba egy sürgöny (staféta) érkezett ezen felirattal: A felelős magyar ministerium elnökétől Rozsos Istvány első alispány úrnak sietve.157 Ennek híre mint a futótűz azonnal szétfutott a városban, de mit foglalt magában senki sem tudta. Hétfőn, 20-án hajnalban felébredék álmomból, gyertyát gyújtottam, s nézem órámat, két fertály volt 4-re.15S Mintha valami igen messziről zsibongást hallottam volna. Sapkát tevék fejemre, házikaputom159 hegyibém kapám s mentem ki az udvarra. Az ég oly gyönyörű tiszta kék volt, a milliárd csillagok oly pompásan ragyogtak és síri csend. Jó darab ideig álltam az udvar közepén s bámultam a szép eget. Egyszerre mintha a városon kívülről a Pápa felé vezető országúiról jött egy hosszú Éljen!, olyan mintha ezer szájból is hangzott volna, mely hosz- szú kiáltás után mintha cigánybanda zene hangzott volna füleimbe, s nemsokára ismét egy hosszú Éljen!, mely kiáltás aztán többször egymásután hallatszott és pedig úgy, mintha mindig közelebb jött volna be a városba. Velünk egy födél alatt lakó Földes Mihály csizmadiamestemek segédje a folytonos szép tavaszi időjárás következtében már pár hetek óta kinn szokott hálni a tornácban. Ezt kérdezém, hogy nem tudja-e, hogy miféle korhely kompánia lehet az, mely ezt a nagy zajt űzi. — Nem tudom, uram — felele azonnal a deszkakanapéban fekvő csizmadiasegéd —, de akármi, nagy csoport lehet és már régen hallom a sok Éljen- kiáltást. Bementem szobánkba és lefeküdtem ugyan ismét, de elaludni többé nem tudtam. 5 órakor felkeltem és újra kimentem az udvarra, hol még mindig hal164 Ezután a 12 pont szövegét kézzel másolta naplójába. 156 Ennek nyomtatott szövege a naplóba beragasztva található. 156 Veszprém megyében először március 16-án Pápán szereztek tudomást a pesti-pozsonyi eseményekről. Vö. HUDI 2001. 67. 157 Szentkirályszabadjai Rosos István (1810-1888) a neves szentkirályszabadjai köznemes család sarja. 1831-től Veszprém vármegye tiszteletbeli aljegyzője, 1832-től másodaljegyzője, 1840-től első aljegyző, 1843-ban főjegyző. 1847-1849 között alispán. Az 1850-es években nem viselt vármegyei tisztséget. 1860-1861-ben újra alispámiá választották. A provizórium alatt és a kiegyezés után visz- szavonultan élt. Politikailag konzervatív beállítottságú volt. 0 állította össze az első hivatalos alispá- ni jelentést (1847-ről), melyet a megye 1848-ban ki nyomtattatott. 168 Fél négy volt. 169 házikabátom 153
