Hudi József (szerk.): Francsics Károly visszaemlékezései - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 3. (Pápa, 2001)
Visszaemlékezések
látszott a sok Éljen-kiáltozás. Ki az ördögöt éljenezhetnek oly nagy mértékben? — gondolám magamban, s bementem szobánkba és siettem öltözni. Még nem volt egészlen 6 óra, midőn felszaladtam a piacra160 és mint elbámultam, midőn a lépcsőkön felérve a kis utcából nem mehettem ki a néptolongás miatt! Amennyire lehetett azonban, a csoport közé fúrtam magamat, mely oly tömötten zsibongott, aminő széles a tér. Azon pillanatban indult meg a városház elől az egész tömeg és vitt magával előre a tűztorony felé.161 Amodább egy kis nyílást nyerve kiszabadítám magamat a sokaság közül és távolabb állva a vár felé néztem az előttem — le, a Hosszú utcába — elvonuló mindenféle szedett-vedett emberekből álló csoportot. Napszámosok, ácsok, kőmivesek, mindenféle mesterlegények, inasok, kisebb-nagyobb gyermekek, kocsisok, parasztok, szolga-szolgálók, napszámos asszonyok, magyar, német, zsidó — egyszóval leírhatatlan zavarék tolongott le a Hosszú utcára, szakadatlan ordítva: — Éljen a szabadság és az igazság! E tömeg közt elől egy napszámos-forma, piszkos, rongyos suhanc — kinek öltözete rongyos, sötétkék posztó mellény, hasonló színű nadrág, melyről különbféle színű foltok fütyöngtek foszlányokban, sártól-portól fakó rongyos csizmák voltak lábain, rótt162 ümögben, fején régi piszoktól zsíros, báránybőr sapka nyugodott — rövid szárú pipából erősen füstölve vitte kevélyen a nemzeti lobogót, melyen e felirat látszott: Éljen a szabadság és az igazság! Ezt követték 5 cigányok, hasogató fülfájást okozó hegedüléseikkel. S így ment a vonal végig a Hosszú utcán, vár hátulsó részén fel a nagytemplom megett, keresztül a váron ismét vissza a piarcra.168 Az Úri Casinó164 előtt megállapoda a tömeg, hol Kolosvári Sándor166 hosszú beszédet mondott a néphez, szívre hatólag szónokolt a valódi szabadság értelméről, s végre a polgártársakat hazamenetelre és munkafolytatásra inté. Melynek következtében minekutána a pompás nemzeti zászlót a városházba vitték, s azt Éljen- rivalgások közt annak egyik ablakába az utcára tűzték, szét kezde oszlani a nép. Annál is inkább, minekutána főszolgabíránk, Cseresnyés István, szinte megjelent a városházban, s ő is szép beszéddel munkálódásra inté a polgártársakat!186 Megparancsolván ellenben szigorúan, hogy a kitűzött zászlókat mind a vigyázó tűztoronyról, mind a városház ablakából tüstént behúzzák és az ünnepnek végét szakasszák. Mely parancs minekutána azonnal teljesítetvén is, 160 A vár- déli bejáratánál fekvő ún. Piac tétre, amely a mai Óváros tér északi részét jelöli. A piacot Francsics következetesen „piarcz” formában írja. 161 Fel a várba. 162 rőt 163 A tömeg a várat délnyugat-nyugati irányból megkerülte, a székesegyház mögött feljött a várba, s onnan visszatért a vár alatti Piactérre. ' m Az 1833 óta működő Úri Casinó a mai Óváros téren, a Polgármesteri Hivatal épületétől délre fekvő kis utca északi felén állt; a XX. század elején lebontották. 166 Helyesebben Kolossváry Sándor; római katolikus köznemes, 1847-től a megye becsületbeli jegyzője, 1848 júliusától 1849 őszéig a cseszneki járás szolgabírája volt. , 166 A márciusi napoktól kezdve az emberek egymást polgártársnak szólították. m
