Hudi József (szerk.): Források Pápa város 1848/49. évi történetéből - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 2. (Pápa, 2001)
V. Végkifejlet
274 V. Végkifejlet íratta össze az összes hadkötelest. Ezek összeszedéséró'l és bekíséréséró'l a nemzetőrök gondoskodtak.22 * * * A sorozás napján a kormánybiztos a Pápáról és környékéről besorozott mintegy 160 újonccal és a katonai kísérőkkel Komárom várába távozott. A város „ismét magára hagyatván”, a tanács elrendelte, hogy ezentúl az üléseken a képviselők is minél nagyobb számban jelenjenek meg, nehogy a felelősség néhány ember vállára nehezedjék.23 A szabadságharc bukásával az újabb császári hadisarcra valóban nem sokáig kellett várni. A Győrben állomásozó császári csapatok parancsnoka augusztus 27-én délután Schwarz kapitányt és Putter Sándor császári biztost küldte Pápára egy lepecsételt levéllel. A késő este összehívott tanács „megil- letődve” hallgatta, hogy Vallencsics alezredes parancsa értelmében a városnak „a legújabb időkben tanúsított forradalmi érzelmeiért” 5 nap leforgása alatt egy teljes hadikórház felszerelését és 1000 akó bort kell adnia.2*» Burich császári tábornok^ előserege 1849. augusztus 25-én 11 órakor ellenállás nélkül elfoglalta Veszprémet, s ezzel megkezdődött a forradalmi rendszer felszámolásának folyamata. Az osztrák katonai parancsnokság célszerűenjárt el. Átmenetileg helyükön hagyta a megyei, városi és községi tisztviselőket, s velük hajtatta végre a rendelkezéseket. A szabadságharc bukását követő ostromállapot idején kettős — katonai és polgári — közigazgatást vezettek be a Habsburg-birodalom tartományának tekintett Magyarországon, melyet csak a konszolidáció megteremtése után váltott fel a polgári kormányzás. A megtorlás időszakában a katonai közigazgatással párhuzamosan, kerületenként építették ki a hadseregnek alárendelt polgári igazgatást. Veszprém vármegye 1849-1850-ben a székesfehérvári, 1851-től a soproni kerülethez tartozott, melyet a császári-királyi főbiztos irányított. Julius Haynau 1849. szeptember 25-én bízta meg Dőry Gábort a székesfehérvári kerület vezetésével. Veszprém vármegye élére október 3-án Pap János volt vármegyei főjegyzőt nevezték ki királyi biztosnak, aki október 22- én megbízható emberekből állította az új tisztikart, amely megkezdte a forradalmárok vagyonának összeírását és elkobzását, a volt honvédek, honvédtisztek besorozását a császári hadseregbe.26 A megszálló katonaság Pápán is a jól bevált módszert alkalmazta: a tisztikart a helyén hagyta, s szeptember elejétől megkezdte a Kossuth-bankjegyek beszedését, a nép újbóli lefegyverzését, s az elmaradt adó beszedését, a csendőrség (zsandáralakulat) szervezését. A város hivatalszervezetének átalakítására az újonnan kinevezett főszolgabírót, Pápay Miklóst kérték fel. Pápay 1849 október végén felmérette a város pénzügyi-gazdasági helyzetét, majd a királyi biztos utasításának meg22 VeML V.2.-72. Pápa város tanácsülés! jegyzőkönyvei. 1849. No. 711. 23 VeML V.2.-72. Pápa város tanácsülési jegyzőkönyvei. 1849. No. 714. 24 VeML V.2.-72. Pápa város tanácsülési jegyzőkönyvei. 1849. No. 735. 25 Burich von Pournay, Johann Wilhelm báró (1792-1858) császári tábornok; 1849-ben a 4. cs. hadsereg parancsnoka volt. 26 HUDI József: Veszprém vármegye politikai elitje a XVIII-XIX. században (1711-1918) = Az átmenet avagy Veszprém megye a rendszerváltás időszakában. Tanulmányok. (Szerk. Oláh Miklós) Veszprém, 1995. 25-61., különösen 39-43.
