Hudi József (szerk.): Források Pápa város 1848/49. évi történetéből - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 2. (Pápa, 2001)
III. A város a honvédelem szolgálatában
III. A város a honvédelem szolgálatában A június közepén újjáalakított városi magisztrátus előtt sürgős feladatok álltak. A Veszprém Vármegyei Állandó Bizottmány — Csány László királyi biztos utasítására — a várható horvát támadás feltartóztatására július elején a megyei nemzetőrség egyharmad részét, azaz mintegy 4000 főt a baranyai Dráva-vonal védelmére rendelte.1 A szolgálati időt egy hónapban határozták meg.2 3 * 5 A kivezényelt alakulatok a váltás megérkezése után indulhattak haza. A pápai és Pápa-környéki nemzetőrség július 5-én indult Nagykanizsa felé, ahonnan Baranyába, Sellye körzetébe vezényelték. A rosszul felszerelt zászlóalj gyakorlatozással töltötte az időt, s miután a váltás megérkezett, hazaindult. Az első csapat augusztus 15-én ért Pápára, s annak ellenére, hogy hősi helytállásról nem tudott beszámolni, a lakosság örömmel fogadta.3 A városi nemzetőrség felszerelésére a magisztrátus az uradalmi pénztárból vett fel 1800 pengőforint kölcsönt.i A váltás — gróf Esterházy Károly parancsnoksága alatt — augusztus 7-én indult Siklósra. Egy hónap leteltével azonban hazaindultak a csapatok, így szeptember 11-ét követően már nem tudtak harcba bocsátkozni a Dráván több helyen átkelő, s előrenyomuló horvát csapatokkal. Annak ellenére, hogy a kivezényelt alakulatok ellenséget nem láttak, mégis voltak veszteségeik, amelyekről Hoffelder József nemzetőrségi főorvos is beszámolt. A rossz éghajlati és higiénikus viszonyok következtében fellépő járványok, a katonai fegyelemmel együtt járó, de paraszti és iparos lakosok számára szokatlan fizikai és lelki megterhelés tömeges megbetegedéshez vezetett, s a betegségekbe több személy belehalt.s A városi tanács a nemzetőrség távollétében újabb és újabb honvédelmi feladatokat teljesített. Július elején az átmenetileg itt állomásozó 1. honvédzászlóaljat, augusztus közepétől a 7. zászlóaljat kellett ellátnia. Augusztus végén pedig már az újonnan szervezett, úgynevezett megyei 1000 főnyi „önkéntes nemzetőrség” állományának feltöltéséről, a városra eső 66 nemzetőr kiállításáról kellett gondoskodnia.6 1 Csány László (1790-1849) zalai birtokos, 1848. június 2-től a Dráva-vonal megvédésével megbízott dunántúli királyi biztos, majd kormánybiztos, 1849 január végétől május elejéig teljhatalmú erdélyi országos kormánybiztos, majd a Szemere-kormány közmunka- és közlekedésügyi minisztere, Zala országgyűlési követe. 1849. október 10-én Pesten kivégezték. 2 HUDI 1984. 376-377. 3 PFL História domus 1848. július 5-ről. ZSUPPÁN István: Pápai nemzetőrök a Drávánál. 1848 hosszú, forró nyara. = Pápai Hírlap 1991. október 11. 5. KOPASZ Gábor: A veszprémi nemzetőrök a baranyai Dráva-vonal védelmében. = VMMK 1966. 259-373. 3 VeML V.7.-72. Pápa város tanácsülési jegyzőkönyvei. 1849. No. 753. 5 A halottak közt volt Sütő (Süttő) Ignác városi kapitány, aki ma is a sellyei temetőben nyugszik. Vö. H. SZABÓ Lajos: Negyvennyolcas emlékművek, honvédsírok Pápán és környékén. Jókai Füzetek 11. Pápa, 1994. 116-117. 6 VeML V.2.-72. Pápa város tanácsülési jegyzőkönyvei 1849. No. 89.
