Hudi József (szerk.): Források Pápa város 1848/49. évi történetéből - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 2. (Pápa, 2001)
III. A város a honvédelem szolgálatában
1Ó2 III. A város a honvédelem szolgálatában 1848 szeptember elején a dunántúli kerület önkéntes nemzetőreit vonták össze a városban Kosztolányi Mór parancsnoksága alatt.? A megyehatóság ismételten felállíttatta a Pápai Kerületi Választmány (Állandó Bizottmányt), amelynek a nemzetőrség szervezésének és elszállásolásának biztosítása volt a feladata. Jellacic szeptember 11-i támadásával megkezdődött a nyílt önvédelmi harc, amelyben a pápai nemzetőrség is részt vett. A szeptember 29-i pákozdi csata után Bécs irányába vonuló horvát sereg üldözésére október 4-én a városi nemzetőrséget is mozgósították. Az alakulat Győr, Sopron irányába vonult fel, Parndorfig követte a horvátokat, de komolyabb harcba nem bocsátkozott. A pápai nemzetőrök felsőbb utasításra október 14-én Sopronba vonultak vissza — ahol a város megtagadta ellátásukat —, majd 18-án hazaérkeztek. A város népe ünnepélyesen fogadta a különösebb harci érdemeket nem szerzett nemzetőröket.7 8 9 A tanács közben 70 hátrahagyott sebesült vagy beteg horvát katona ellátásáról gondoskodott. Ezeket a Keszthelyen elfogott 500 horvát nemzetőr követte, akik őrizetét a városra bízták. A rosszul felszerelt katonákat a bencés gimnáziumban és az alsóvárosi ún. Császár-majorban helyezték el. Élelmezésükről megfelelően gondoskodott a város lakossága.« A városvezetés legtöbb energiáját 1848 végén a katonai sorozás, a Marcal- menti sáncmunkák megszervezése kötötte le. Az országgyűlés által ünnepélyesen megszavazott 200 000 főnyi hadsereg megszervezése országszerte hatalmas feladatot jelentett. Az újonclétszámot törvényhatóságonként bontották le; Veszprém megyének — lélekszámának megfelelően — 3086 honvédet, a pápai járásnak pedig 743 újoncot kellett kiállítani. Ez két lépcsőben történt. Először a járási tisztségviselők összeírták vagy íratták a 19-22 éves korú sorköteleseket, majd közülük sorshúzás útján, településenként választották ki a kivetett létszámot. A Veszprém Vármegyei Állandó Bizottmány két sorozóközpontot jelölt ki: Veszprémet és Pápát. A legényeket 4 éves katonai szolgálatra kötelezték, s felavatásukkor — szokás szerint — „foglalót”, másként „kézipénzt” (Handgeld) adtak nekik, hogy a szigorú katonaélet előtt még egyszer jól érezhessék magukat. Az újoncok egy része a családja anyagi helyzetén is javíthatott, ha a foglalót szüleinek adta. A pápai sorozóbizottság Barcza József kapitány elnökletével november 20-án kezdte meg munkáját: Az utolsó sorozást december 23-án végezték. A több mint egy hónap során 1371 újoncot állítottak a körzetből (a pápai és az időközben átcsatolt cseszneki járásból). Az újoncokat katonai kíséret mellett Győrbe vitték, s az ottani ún. hadmegyének adták át.10 A sorozás lendületesen kezdődött: november 21-22-én Pápa városa 60 újoncot állított. A fennmaradt kimutatás szerint közülük korábban már 12 legény beállt Kosztolányi Mór önkéntesei közé. A megyei határozat alapján 7 HUDI 1984.382. 8 HUDI 1984.382. 9 PFL História domus, 1848 október. 10 HUDI 1984. 382.
