Acta Papensia 2023. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 23. évfolyam (Pápa, 2023)
2023 / 1-2. szám
-= Műhely =Acta Papensia xxiii (2023) 1-2. szám egy mesterhez. így tett a megözvegyült, kiskorú gyermekeket nevelő Zeke Katalin, aki Kolozsvári Sámuelhez ment férjhez. Kolozsvári a volt férj műhelyét, eszközeit, pacientúráját is megkapta, ami komoly anyagi előnyökkel járt és megkönnyítette beilleszkedését. A CÉHSZABÁLY-TERVEZET SORSA A pápai protestáns nemes borbélyok önálló céhalkotási kísérlete reménytelen vállalkozásnak bizonyult. Gróf Esterházy Ferenc „városi uraság” 1750. június 2-án jóváhagyta a pápai borbélycéh 38 artikulusból álló szabályzatát, amely az 1741. évi céhlevél kiegészítése és megerősítése volt. Kikötötte, hogy a városban ezentúl csak pápista, azaz katolikus borbélyok lehetnek mesterek. A protestáns mesterek abban az esetben maradhattak céhtagok, ha letették a dekretális esküt. Ezek után 1750. július 3-án meghívták a három protestáns céhtagot egyeztetésre.50 Ezen tárgyaláson jelen volt Bittó József praefectus (jószágkormányzó)51 és Galgóczi Ferenc52 városi plébános is. A mesterek előtt felolvasták az új szabályzatot, s közölték velük: ha azokra megesküsznek, „megmaradhatnak a Czéhben.”53 Ezután a plébános a maga házához hívatta a három protestáns borbélyt, s arra kérte őket, tegyék le az esküt.54 Erre azonban nem voltak hajlandók. Tettüket azzal indokolták, hogy „mi gondolván azt, hogy ha azon articulusokra megeszküszünk, magunk magunkat - minthogy pápisták nem vagyunk - kirekesztjük a czéhből.”55 A számukra elfogadhatatlan dekretális eskü letételén múlott a jövőjük. A jövő baljós előjelekkel kezdődött: a pápai Esterházy uradalom református 5° Pápai Imre ekkor már nemkívánatos személy volt a földesúr számára. 51 Bittó József 1750-1759 között volt a pápai uradalom prefektusa. 1724-ben pápai provisor, 1748-ban már Esterházy Ferenc teljhatalmú megbízottjaként (plenipotentiarius) járt el, 1750-től töltötte be a prefektusi tisztséget. Vö. HUDI József: Esterházy Károly birtokigazgatása levelezése tükrében (1759-1799). = Emlékkönyv galántai és fraknói gróf Eszterházy Károly egri püspök, Pápa város földesura, mecénása és építtetője halálánakkétszázadik évfordulója tiszteletére. Pápa, 2000. 85. 52 Galgóczi Ferenc (1719-1798) Galántán született, Esztergomban, majd Rómában tanult, 1745-1764 között volt Pápa plébánosa. 1766-tól esztergomi kanonok, 1772-től komáromi főesperes. Nagyszombatban hunyt el. A pápai plébániatemplomra 200, a Kálváriára 100 forintot hagyott. Vö. KISS: i. m. 1908. 132-133. 53 FÖLDVÁRY: i. m. (1896) 378. 54 Szabó (másként Nagy) Istvánt nemkívánatos mesternek tekintették, ezért nem hívták eskütételre. 55 FÖLDVÁRY: i. m. (1896) 378. 14
