Acta Papensia 2023. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 23. évfolyam (Pápa, 2023)
2023 / 1-2. szám
he Forrásközlés =Acta Papensia xxiii (2023) 1-2. szám 89. 1856. augusztus 19., 21. Balaton-füredi színészet. A Hölgyfutár 178-ik számában július 25-éről egy b.-füredi levél jelent meg. E levél írója - miután Komlóssy Ida kisasszonyt szépen kiemelte - a Balatonfölvidéki levelek írójára oly megjegyzéssel hivatkozik: mentsem föl azon kellemetlen kötelességtől, hogy a többi színészekről elmondja az igazat.357 E kifejezés kétértelmű, mert a t. [isztelt] levélíró vagy oly véleményben van, hogy én érdemtelenül is dicsérem a társaságot, vagy azt hiszi, hogy mit ő lovagiasságból elhallgatni jónak lát, azt én elég lovagiatlan leszek kikürtölni. Négy éve már, hogy e lap levelezője s munkatársa vagyok, de ez idő alatt sohasem feledkeztem meg azon tiszteletről, mellyel irodalmunknak, s a méltányosságról, mellyel az olvasóközönségnek tartoztam. Mindig kerültem az önzést, s hitelem rovására tömjént nem gyújtottam soha képzelt érdem vagy tehetségnek. De másrészről a lovagiasság törvényéről sem szoktam megfeledkezni. Egyébiránt a kérdéses levél írójának köszönhetek annyit, hogy fölbuzdított a vidéki s különösen a b.-füredi színtársulatróli nézeteim elmondására, mely nézeteket nélküle tán elhallgattam volna. A pesti s vidéki színészet közt a különbség roppant nagy, mert bár mindegyiknek ugyanazon célja van: a nyelv fenntartása, fejlesztése, tökéletesítése, az ízlés nemesítése, az erkölcsiség felvirágoztatása, de különböznek abban, hogy míg a pesti egy nemzet pártfogása alatt áll358, addig a vidékiért nem tesz semmit azon nemzet egyeteme, melynek életben maradásáért - habár kisebb sikerrel is, mint a pesti, de mégis - működik. 357 _ r - : Vidék Balaton-Füred, jul. 25. = Hölgyfutár 7 (1856) 178. sz. (augusztus 2.) 729-730. Az „r” aláírással megjelent levél szerzője Roboz István volt. Roboz tudósításában beszámol Komlóssy Ida füredi vendégszerepléséről és az Anna-bálról. A hivatkozott rész: „Olvasóink sokkal jobban ismerik őt [ti. Komlóssy Idát - H. JL], semhogy magasztalásokkal kellene őket untatnom. A Balaton-fölvidéki levelek pedig szinte felmentenek azon kellemetlen kötelességtől, hogy a többi színészekről az igazat elmondjam.” (Uo. 729.) 358 A pesti Magyar, majd Nemzeti Színházat kezdetben Pest vármegye pártfogolta, az 1840. évi XLIV. te. „nemzeti tulajdonná” nyilvánította és országos pártfogás alá helyezte. A Nemzeti Színház elnevezés először 1840. augusztus 8-án, Erkel Ferenc első, Bátori Mária c. operájának ősbemutatójára készült színlapon jelent meg. A neoabszolutizmus idején a császári és királyi kormányzat a saját érdekeit igyekezett érvényesíteni. Intendánsként gróf Festetics Leo (1852- 1854), majd gróf Ráday Gedeon (1854-1860) irányította az intézményt. SZÉKELY 1994. 553-554., KERÉNYI 2002.145-150.-= 99 -
