Acta Papensia 2022. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 22. évfolyam (Pápa, 2022)
2022 / 3-4. szám
-= Újraolvasó ~ Acta Papensia XXII (2022) 3-4. SZÁM tünférszépségétől is veheté nevezetét. Vitéz-kút, mellyből az ellenűzésben kifáradt bajnokok szomjukat oltandók ittak, s melly jelenleg egészen betemetve van. Mások szerint egy bajnok vitéz hősi ellenállás után esett 1 e kút mellett, s ez esemény emlékére nevezék el a kutat Vitéz-kútnak, s ez valószínűbb, mert ez ellenkező esetben célszerűbb volna a „Vitézek kútja” elnevezés. Veszprém történeti emlékei s hajdanra emlékeztető elnevezései fölött merengék, mikor a vigyázótorony trombitása s délimára kondult harangok ércnyelvei tudaták, hogy vissza kell sietnem Fric vendéglőbe, honnét rövid étkezés után Palota felé valánk indulandók. Rövid étkezés után megindulánk, s a városból kiérve még egyszer visszatekinték, hogy lássam azon meglepő panorámát, mit a hegyvölgyön fekvő Veszprém s különösen a vár nyújt a fehérvár, Zirc s Kenese felől jövő utasoknak. Nehány perc alatt azon pontnál valánk, hol a zirc-győri s palotai útvonalok különválnak. Mint sötét óriás, úgy terült előttünk nyugat s kelet közt útvonalunktól északra a rengeteg Bakony s a mogorva hegylánc kiáltó ellentéteként délre a Bakonytól Kádárta80 és Ráthód81, Veszprém-zirci útvonalba eső helységek házai fehérlének. (Mellékesen megjegyzem, hogy Veszprém leírásánál a táborállási panoráma rajza hibás, mert Rátót s Kádárta festői csoportozata a Táborállástól keletre, nem pedig - mint ott hibásan írva volt - nyugotra van. - P. G.) Sajátságos a népmonda, mely e két helység név-eredetére vonatkozólag kering a vidéken. E monda szerint a vidék szeszélyes földesura az őshajdanban jobbágyai egyikének fényes ígéretet tőn, hogy a Veszprém s Rátót közt terülő földbirtokot örökjoggal neki s maradékainak adja, ha egy kádat bizonyos meghatárzott pontig pihenés nélkül elviend. Hol jelenleg Rátót fekszik, ott tolták föl a kádat vállára, innét származott Rátolt, de a kijelölt pontig nem viheté el, mert már ott, hol jelenleg Kádárta terül, megszakadt, s minthogy a kád itt árta meg, a hely örök emlékéül Kádárta nevet nyert, s a földesúr mindkét helyen falut telepített. E népmondának történeti alapja nem lévén, hitelesnek nem 80 Kádárta község a veszprémi káptalan uradalmának része, 1384-ben említi az első oklevél. 1857-ben 811 lakosa volt. ILA-KOVACSICS 1964. 210-211. A falu nevének nincs megnyugtató magyarázata. 81 Rátót (Gyulafirátót) magyar-német község, birtokosa az újkorban a veszprémi káptalan és a premontrei prépostság. 1857-ben 1639 lakosa volt. Nevét a falu birtokosáról, a Rátót nemzetségről, a Rátót nembéli Gyuláról, 1219-1221 közötti királyi udvarbíróról vette. ILA-KOVACSICS 1964.193-194. A község történetét megírta: SZÖLLŐSI1995. 471
