Acta Papensia 2022. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 22. évfolyam (Pápa, 2022)

2022 / 3-4. szám

nevezhető. Sokkal hihetőbb az a nézet, hogy Veszprém környéke, úgyszinte Sz.Király-Szabadi s Kádárta közt terülő térség hajdan roppant erdőség volt, s ott, hol jelenleg Kádárta van, a magyarok bejövetelekor tó lehetett, mely körül - az erdő közel lévén - kádárok (pintérek) telepedtek meg, s innét eredhetett a Kádárok tava, később Kádár tava s utóbb a jelenlegi Kádár-ta elnevezés.

Az érintett vidékek erdővel borítottságát igazolja azon körülmény, hogy az északra fekvő Bakony hegyláncolattól dél felé húzódva, különösen Balaton melléke s a tőle északra fekvő helységek közt most is jelentékeny erdőségek vannak, melyek a Balaton-fölvidéki szőlőkoszorús hegyláncolat északi oldalán kezdődve Alsó-Eörstől Felső-Eörsig, Lovas, Palaznak, Kövesd s Arács hegyei éjzsaki részétől Fáészig, Hidegkutig, Füredtől Tóth-Vázsonyig stb. terjednek, mely erdőségek mind a Bakony egyes szakadékai lehettek, s velei kapcsolatukat csak a gazdászati tér növelésére törekvő emberi ész, emberi szorgalom irtó hatalma szakítá meg. Igazolja e nézetet azon tapasztalati igazság is, hogy már Felső-Eörsnél, hol éjszakra s így a Bakony felé hajlik a Balaton-melléki út, bár e hely a Balatontól nincs fél óra járásnyira, 1 fokkal mindig hidegebb, zordonabb idő van télen, mint a közvetlenül Balatonra dűlő helységekben, mi ismét azt tanúsítja, hogy Felső-Eörs s a vele egy vonalban eső vidékek, p. o. Sz.-K.Szabadi82, Fáész a Bakony zord égaljához tartoznak, s Kádárta annyival inkább, mert ez a Bakonyhoz közelebb lévén, az erőségnek határárai kinyúlása nagyon valószínű.

Rátét helység nevét Ráthód (Mások szerint Ráthold földesúrtól, kitől származott később a híres Gyulai! nemzetség.) nevű földesurától nyeré, kiről - mint földesúrról - a helvét hitvallásnak anyakönyvében említés van téve.83

Ráthód országzerte elhírhedt lakói együgyűségéről84, minek következménye lön, hogy ami nevettető, ügyetlen s józan ész hiányra mutató esemény a vidéken bárhol történt, azt mind Rátóton történtnek lenni állíták, minők: a ta-= Újraolvasó s-Acta Papensia XXII (2022) 3-4. SZÁM

82 Szent Király Szabadi (Szentkirályszabadj a) Veszprémmel szomszédos nemes község, amely szabadságát a hagyomány szerint Szent Istvánig vezette vissza. A település neve kezdetben Szabadi, aminek jelentése: „a szabadé, a kiváltságképpen adót nem fizetők területe”. 1857-ben 2005 lakosa volt. ILA-KOVACSICS 1964. 361-362.

83 Gyulafirátót község református vegyes anyakönyvének első kötetét 1739-1818 között vezették, a benne olvasható történeti feljegyzések a középkorra vonatkozólag nem bizonyító erejűek.

84 A rátóti nép együgyüségéről se Pesti, se Römer nem tettek említést. PESTI 1851. II. 282., RÖMER i860. 136-140. A Veszprém c. hetilapban azonban Eötvös Károly szerkesztő 1866-ban közölt egy tréfás adomát arról, hogy Rátót a civilizációs fejlődésben 300 évvel megelőzte Veszprémet, ezért a rátóti öregbíró vett a városban egy egymérföldes kötelet, hogy a faluhoz hozzákösse a megyeszékhelyet. - Adomák. = Veszprém. 1 (1866) 6. sz. (augusztus 5.) 47.- 472 s-