Acta Papensia 2022. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 22. évfolyam (Pápa, 2022)
2022 / 1-2. szám
-= MŰHELY s-Acta Papensia XXII (2022) 1-2. SZÁM nak, tudatlannak, durvának” látta, akik annyit halásztak, amennyit akartak, fogast ettek, rá bort ittak. Tihanyban találkozott olyan személlyel, aki egész életében nem ivott vizet, csak bort. Házukat düledéknek nevezte, amelyben alig volt bútor. Mindezeken túl kitért a szőlőfajtákra (zöldszőlő, fehérvári, burgundi, mézes, saszla, szagos), amelyek a filoxeravész idején kipusztultak. Ehhez a megpróbáltatáshoz járult, hogy a halászati jogot részvénytársaságnak adták el. Mindezek a nehézségek a megújulás forrásai lettek a Balaton-melléki nép életében, ahogy megállapította, rámutatva az itt élők szorgalmas munkájára, a megújult falvakra „a falvak tiszták, rendesek, mindegyikben van olvasókör... egész paradicsomi élet kezdett kifejlődni a Balaton mentén...” írásának végkicsengése az elődei véleményével megegyező: „Csodálatos ez a dunántúli nép! Mélyen gyökerezik benne a kultúra s minden jóra és szépre megvan benne a hajlandóság...”„...Bizony ezt a népet csak egy kicsit kell segíteni, jó tanáccsal ellátni s olyan intelligens, olyan mélyen gyökerezik lelkében a kultúra, hogy mindenre képes, hazánk népének talán legnagyobb ereje rejlik benne.”14 Máig felülmúlhatatlan Jankó János korszerű néprajzi monográfiája, az 1902-ben megjelent A Balatonmelléki lakosság néprajza, amelynek hatalmas mennyiségű néprajzi adatait, népéletre vonatkozó megfigyeléseit a XIX. század végén gyűjtötte és jegyezte le a fiatalon elhunyt tudós. Az 1893-ban megkezdett helyszíni vizsgálatait rendkívül gazdag fényképanyaggal egészítette ki, elvégezve a térség lakosságának antropológiai felmérését is, amelynek eredményei 1900-ban külön kötetben láttak napvilágot (Magyar typusok I. A Balatonmellékéről).15 Jankó János munkája nem egy érdeklődő utazó megfigyeléseinek tárháza, hanem a néprajztudós monográfiája, amelyben a népéletet minden területére kiterjedő figyelemmel, teljességében mutatta be, elemezte, sorra véve a tó mindkét partjának községeit, kitűnő történeti áttekintést, statisztikai adatokat nyújtva valamennyiről, kitérve a vallási viszonyokra. Herman Ottó munkáival együtt hozzájárulva a Balaton tudományos felfedezéséhez. Jankó nyolc fejezetre osztotta művét. A történeti áttekintést a helynevek alapos elemzése, majd a lakosság történeti-demográfiai, vallási és etnikai öszszetételének vizsgálata követi. Felbecsülhetetlen értékű az itt közölt, falunkénti bontásban szereplő családnév anyag, amellyel kapcsolatban a migráció okaira 14 CHOLNOKY 1890. 84-87., 89-93. 15 JANKÓ 1900. és 1902. 9
