Acta Papensia 2022. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 22. évfolyam (Pápa, 2022)

2022 / 1-2. szám

-s Műhely =Acta Papensiaxxii (2022) 1-2. szám

is rámutatott, de nem hagyta figyelmen kívül az ekkor már súlyos következményeket mutató egykézést sem.

A következő fejezetekben vette sorra a településszerkezetet, építkezést, lakáskultúrát, viseletét, táplálkozást, a szántóföldi földművelést, szőlő - és borkultúrát, gyümölcsészetet, kertgazdálkodást, erdőkiélést, állattartást és a halászatot, kiegészítve Herman Ottónak erre vonatkozó vizsgálatait. Végül az emberélet szokásait és a hiedelmeket, a gyógyászatot mutatta be. Korszerű, komplex szemléletű munkájában olyan részletes képet adott a Balatonmellék népéről, amit aligha lehetett/lehet felülmúlni. Megelevenítette a Balatonmellékét, hisz esztendőket töltött el az itt élők között, ahogy írta: „...voltam a Balaton mellett az év minden havában kivétel nélkül s az ötven falu között egy sincs olyan, amelyben csak egyszer fordultam volna meg...”16

Joggal kimondható, hogy erre egy utazó nem képes, csak egy elkötelezett tudós!

Feltétlenül figyelmet érdemel Fényes Eleknek 1836-ban megjelent statisztikai munkája, amelyben a balatonmelléki szőlőművelés és borkultúra előkelő helyet kapott.17

Francsics Károly veszprémi borbélymestemek a XIX. században (az 1870-es évekig) írott naplójában egy füredi kirándulással kapcsolatban ugyancsak említést tett a Balatonról és környékéről, ahol az új sétatér és savanyúvíz ragadták meg figyelmét. Füredre és Almádiba többször kirándult, Almádiban szüreten is részt vett. Almádiban később szőlőbirtokot véve az itteni szőlőművelésről és pinceépítésről, valamint az ezekkel kapcsolatos szokásokról olvashatunk feljegyzéseiben.18

Ujfalvy Sándor 1854-ből való emlékiratában egy 1831-ben tett utazásával kapcsolatban elragadtatással írt a Balatonról: „...mert a Balaton kies partjain... még a lég is más...” Képzeletét megragadta a mediterrán vízpart, amely elragadó és ismeretlen volt az erdélyi embernek. A vulkáni hegyek, a várromok, Füred fürdője, a savanyúvíz és a balatonmelléki emberek nyíltsága, eszessége felejthetetlen élményként jelent megírásában, az „itteni köznépet a legkitűnőbbnek” tartva.19

16 BALASSA 1975. 32.

u FÉNYES 1836 és 1851.

18 FRANCSICS 1973. 392-393., 431-433-. 439-, 442-443- - Az 1834. évi almádi szüretről: FRANCSICS 2001. 84-86., az 1846. évi füredi és almádi kirándulásról: uo. (2001) 117-138.

19 UJFALVY 1941. 207-225.

10