Acta Papensia 2022. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 22. évfolyam (Pápa, 2022)
2022 / 3-4. szám
-= Kisebb közlemények =Acta Papensia xxii (2022) 3-4. szám Az 1752-1761 közötti évtized új feladatokat, új kihívásokat hozott Fellner számára, amelyek során tehetsége kibontakozhatott. Ki kell emelnünk a Pozsonyhoz közel fekvő cseklészi Eszterházy-kastély átépítését-bővítését. Eszterházy József először Nicolaus Paccassi (1716-1790)14 itáliai származású osztrák építészt bízta meg a tervezéssel — terveit Balogh Ferenc megmutatta Fellner Jakabnak, aki számos kritikai észrevételt tett velük kapcsolatban. Balogh egyetértett ezekkel, és azt javasolta a grófnak, hogy a tervezést és a kivitelezést bízzák inkább Fellnerre. Az 1754-1758 között zajlott építkezés jó példa arra, hogy Fellner Jakab egységben szemlélte az általa alkotott épületet és az azt körülvevő tájat: a kastélypark a franciaországi Chantilly barokk parkját utánozta.15 A másik kiemelkedő megbízatása ebben az évtizedben a móri Lamberg-kastély felépítése volt. Fellner 1762-ben kezdte meg a móri kastély építését, amely — a mester párhuzamos munkái miatt — öt évig (1762-1767) tartott. A hosszirányban terjeszkedő egyemeletes épületet díszítésmentes egyszerűség jellemzi, elrendezése szimmetrikus. A főépület egyemeletes, erősen tagolt, két szárnyú, oromzatos középrizalittal készült építmény. Legsajátosabb fellneri vonása a falfelületek és a nyílások változatossága. A móri kastély nem állandó rezidenciának készült, hanem a család vidéki nyaralását szolgálta, ezért — más főúri kastélyoktól eltérően — nincs díszterme, csupán a földszinten egy kis terem a vendégek fogadására. Itt jelenik meg hazánkban először a XV. Lajosstílusra olyannyira jellemző fülkeszerű, befelé mélyedő, sugaras vonalazással ékített bejárat. A móri kastély tehát nemcsak Fellner pályafutásának jelentős állomása, de a XVIII. századi magyar kastélyépítészetben is fontos mérföldkő. II. A MŰVÉSZ ÉS A (NEM KEVÉSBÉ TEHETSÉGES) MECÉNÁS TALÁLKOZÁSA A Magyarországon lezajlott barokk kori építkezések egyik jellegzetes vonása az épület és az építtető szoros kapcsolata. Következik ez abból is, hogy a főurak - főpapok műpártoló tevékenységük során „maguk álmodták meg” az elkészí-14 Mária Terézia udvari építésze volt. Nevéhez fűződik a laxenburgi kastélyszínház építése (1753), a budai vár átépítése (1753-1765), a pozsonyi vár (1761-1766) a bécsi Hofburg bővítése (1767-1773-) 15 A bécsi főúri társaság szívesen járt ki Cseklészre, ezt örökíti meg Bessenyei György gárdahadnagy „Az Eszterházi vigasságok” (1772) c. művében. 433
