Acta Papensia 2022. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 22. évfolyam (Pápa, 2022)

2022 / 3-4. szám

Kisebb közlemények s-Acta Papensia XXII (2022) 3-4. SZÁM tendő kastélyokat-templomokat és egyéb épületeket. Megmutatták egymásnak ezek tervrajzait, ajánlották egymásnak azokat a művészeket, akikkel meg vol­tak elégedve. Ezek a főemberek Európát megjárt, sokat utazó, sokat olvasó, nagy műveltségű, nagy könyvtárakat alapító személyek voltak,16 akik megle­pően széles körű építészeti-műszaki ismeretekkel is rendelkeztek. Ilyen személy volt az Eszterházy grófi család azon tagja is, akivel Fellner Jakabot 1762-ben hozta össze a jószerencse. Ez a személy gróf Eszterházy Károly (1725-1799) püspök volt, korának egyik legkarakteresebb, legnagyobb műveltségű, széles látókörű főpapja, aki családi viszonyaiból következően nagy kiterjedésű magánbirtok tulajdonosa is volt. Ifjabb Eszterházy József 1762-ben meghalt, és mivel gyermekei nem voltak, egy családi megállapodás szerint birtokait atyja elhalt fivérének, Ferencnek a fiai örökölték. Az 1762. január 25-én létrejött egyezség szerint Miklósnak17 a tatai-gesztesi, Ferencnek18 a cseklészi és semptei, Károlynak19 pedig a pápai­­ugodi-devecseri birtokrész jutott örökségül. Mindhárom férfi vezető szerepet játszott a XVIII. századi Magyarország egyházi és politikai közéletében. Eszterházy Károly papnövendékként három évet (1745-1748) töltött az Örök Városban, és az akkor teljes pompájában kiépülő barokk Róma óriási hatást tett rá. Kényes és kritikus ízlése itt formálódott, olyan festményeket, szobrokat, templomokat látott elkészülni, amelyek aztán magyarországi építkezései során mindig mércét jelentettek számára — és amelyek esztétikai színvonalát ő maga is mérceként állította minden művész és mesterember elé. Különösen Borro­mini alkotásai nyűgözték le. 16 Pl. Klimó György pécsi, Batthyány Ignác erdélyi, Migazzi Kristóf váci, Patachich Ádám nagyváradi, Koller Ignác veszprémi püspök, Ráday Gedeon, Teleki Sámuel, Grassalkovich Antal, Esterházy Miklós stb. 17 Eszterházy Miklós (1711. november 16. - 1764. június 27.) császári és királyi kamarás, koronaőr, főispán, diplomata Lengyelországban és Szentpétervárt működött mint rendkívüli kö­vet, nyolc éven át irányította a Habsburg Birodalom és a cári Oroszország közötti diplomáciai kapcsolatokat. 18 Eszterházy Ferenc (Pápa, 1715. szeptember 19. - Cseklész, 1785. november 7.) Moson vármegye főispánja, 1762-től udvari kancellár, majd főkamarás, főudvarmester, 1783-1785 között horvát bán. 1764-től a (részben) általa alapított Szent István Rend nagykancellárja, 1771-től az Aranygyapjas Rend lovagja. Mária Terézia bizalmi embere, Lotharingiai Ferenc császár szemé­lyes barátja volt. II. József központosító törekvéseivel szemben védelmezte a magyar rendi al­kotmányt, a nemesi és egyházi szabadságjogokat. A pápai kórház alapítója volt. 19 Eszterházy Károly (Pozsony, 1725. május 4. - Eger, 1799. március 15.) esztergomi kano­nok, majd váci (1759-1761), később egri (1761-1799) püspök. 434

Next

/
Oldalképek
Tartalom