Acta Papensia 2022. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 22. évfolyam (Pápa, 2022)
2022 / 1-2. szám
-= Forrásközlés =Acta Papensiaxxii (2022) 1-2. szám József lelkész írta be, majd utóda, Komáromi Sülye József egészítette ki a stólajövedelmeket (az első 1698-1731, a második 1731-1750 között szolgált).4 A díjlevél szerint mindkét lelkésznek egyenként 150-150 forint volt az éves fizetése, természetben pedig 24 köböl búzát és 12 szekér tűzifát is kaptak. Ami a stólajövedelmeket illeti, keresztelésért 12 dénárt, házasságkötésért pápaiaktól 75, máshonnan jövőktől 150 dénárt, ugyanezért akkor, ha háznál tartották, pápaiaktól 2, idegenektől 3 forintot, temetésért 75 dénárt kaptak. Úrvacsoraosztáskor az úrvacsorázók adományai, a három nagy sátoros ünnepkor pedig az első napi gyűjtés illette őket, továbbá a betegek úrvacsoráztatásakor is sokhelyütt kaptak adományt.5 Ami a pápai rektort illeti, a díjlevél szerint évi rendes jövedelme 100 forint, 12 köböl búza, 6 szekémyi tűzifa és egy sertés volt, valamint részesült a temetési bevételekből is: nagyobb temetés esetén 50, kisebb temetésnél pedig 25 dénár járt neki.6 7 Ezen felül három példányban is fennmaradt egy keltezetlen, valószínűleg 1744-ből való, részletesebb rektori díjlevél is, mely a pápai anyakönyvben található keltezetlen díjlevél fizetési tételein és stólajövedelmén felül egyéb bevételekről is szól. Eszerint a rektor a diákoktól is kap hozzájárulást, mégpedig a nem pápaiaktól évente 1-1 forintot, emellett a nundinálénak nevezett vásárpénzt, mely évente hétszer, vásárok idején járt, a pápaiaktól 2, a vidékiektől 5 dénár összegben, valamint a sabbathale nevű járandóságot, mely eredetileg a szombatnapi malomvám volt, de ekkor már a Szent Gergely naptól Szent Mihály napig terjedő időszakra nézve a helyben lakó diákoktól szerdai és szombati napon járó 1-1 tyúktojást jelentette.? Meg nem határozott mértékű hono-4 PREII. sz. akv. 175V. A másik másolati példány valamikor a Liszkay-gyűjteményben volt, de ma már sajnos lappang. Liszkay József szerint is elejét Csuzi Cseh József, végét pedig Komáromi Sülye József (1.) lelkész írta. LISZKAY 1875. 76 (192. sz.). KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009b. 30 (60. sz. jegyzet). A két lelkész életrajzi adatai: KÖBLÖS-KRÁNITZ 2009a. 371, 467. 5 Lásd az 1. sz. dokumentumot! TÓTH 1941. 71. Itt hívom fel a figyelmet, hogy díjleveleinkben a gabona száraz űrmértékére a XVIII. század közepéig hol a köblöt (a 30. sz. jegyzetben idézett forrás és a 10. sz. dokumentum kifejezetten pozsonyi köblöt), hol a mérőt, pozsonyi mérőt említik, miközben jól láthatóan ugyanazokat a számokat szerepeltetik. Itt tehát az a XVI. század végétől már jelentkező, a XVIII. század első felében pedig általánosan dívó, és csak a század végére eltűnő jelenség fogható meg, hogy a két mértékegységet összekeverték, és szinonimaként használták. Az 1 köböl = 2 pozsonyi mérő viszonyítás csak a XVIII-XIX. század fordulójától igaz! BOGDÁN 1991. 302, 303-304,339. HUDI 2002. 556. 6 Lásd az 1. sz. dokumentumot! TÓTH 1941. 71. TRÓCSÁNYI1981.64. 7 A sabbathale és nundinale mértékét az 1725-ben tartott presbitériumi gyűlés szabályozta. PREI I. sz. presb. jkv. 28. TÓTH 1941. 161-162. A sabbathale fogalmának tisztázásához egy fontos 35 =
