Acta Papensia 2022. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 22. évfolyam (Pápa, 2022)
2022 / 3-4. szám
-H Forrásközlés ^ Acta Papensia XXII (2022) 3-4. SZÁM 1. 1852. december 10. Balaton-fölvidéki levelek (R...hoz)16 Meg vagy lepetve, nemde, jó barát, hogy én, ki a szépirodalom prózai terérőli teljes visszavonulásra határzám magamat, ki eszméimet másokkal közlendő - kört a nyilvánosság terén nem találva - már hinni kezdém, hogy gondolataim mint lelkem mélyében szülemlenek, ugyanott el is fognak halni ... most határzatom ellenére újra írni kezdek, s mit magánúton várál, levelezésemmel nyilvánosan üdvözöllek. - Lásd, mint a latin költő rég megmondá: Tempora mutantur, et nos mutamur in illis!17 Elébbi határzatom elbukott a hideg megfontolás ítélőszéke előtt, el kelle buknia, mert a hallgatás nem teremt jövőt, s a visszavonulás elve - főleg nagy többség által felkarolva - csak irodalmunk rovására történhetnék, és süllyedés csíráit hordaná vészes ölében. Ha nem írok mindig úgy, mint akarok, írok úgy, mint lehet, a lehetőség körében keresve biztos alapot, melyen eszméim akaratommal egyezőleg nyilatkozzanak. Én részemről nem fogok nemleges lenni, a sors adta léterőt nem hagyom tétlen vesztegleni, használom úgy, mint képességem használnom engedi, mert az ember becse abban áll, ha van akarata észerejével örök forrásához, az istenséghez fölemelkedni, nagysága pedig abban, ha akaratát a valódi emelkedésben lehetőleg valósíthatja. S az akarat szentsége ez utóbbi hiányát is pótolja, annyival inkább, mert ahhoz elhatárzással párosult kitartás s így benső erő kívántatik, ami mindenesetre érdem, midőn valósításához kedvező körülmények s így oly kellékek szükségeltetnek, melyek igen sokszor nincsenek is hatalmunkban. E meggyőződésre épített hitemben rejlik alapoka annak, hogy magánvitáink alkalmával mért keltem ki gyakran oly hevesen azon durva modor ellen, mellyel némely szerkesztőktől a kezdő írók - kikben ezáltal nem ritkán szép és jeles tehetségek fojtatnak el - oly kíméletlenül s túlszigorral utasíttatnak vissza. Szerintem az, ki föl mer lépni a nyilvánosság terén, habár első műve gyenge is, legalább tanúsítja, hogy van lélekereje haladni akarni, s hol az alap - a lélekerő 16 A levél címzettje Pap egykori pápai diáktársa, Roboz István (Kötcse, 1828. október 26. - Kaposvár, 1916. április 11.), a Hölgyfutár somogyi tudósítója volt. Roboz 1856-ban telepedett le Kaposváron, ahol 1866-ban megalapította a Somogy c. lapot. 1863-1866 között a Zala-Somogyi Közlönyt szerkesztette. Lapjaiban barátja írásait is közzétette. VARGA 2014. 862. 17 Változnak az idők, és mi is (változunk) velük, (latin közmondás) 203 =-