Acta Papensia 2021. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 21. évfolyam (Pápa, 2021)
2021 / 1-2 szám
Kisebb közlemények s-Acta Papensia xxi (2021) 1-2. SZÁM A török idők alatt készült metszetek egy részéről elmondható, hogy azokon a Sárvíz és a mocsárvilág is látható, külön a Sóstó azonban nem. A mocsár különösebb tagolás nélkül, mondhatni teljesen körülöleli a várost. A jelzésére használt kifejezés a német Gesumpf, Gemiß, vagy a magyar mocsár szóból eredeztethető Morast. A török uralom után sem Friedrich Bernhard Werner 1741 előtti, sem Binder János Fülöp 1781 körüli metszetén nem fedezhető fel a Sóstó, bár ingoványos terület — egyre szűkülő mértékben — még van. Nem azonosítható, így külön nem látható a többi képi ábrázoláson sem, Aujedszky Adolf 1861-es kőrajzával bezárólag.29 5. Az említett francia metszetre figyelemmel itt szólok részletesebben arról, hogy Wüstinger József hites földmérő 1826-ban készítette el Szabad Királyi Székesfejérvár Várossának Mappájá-t.30 A térképen a különböző színekkel jelölve látható a négy városrész: a Belső Város, a Felső Város, a Palotai Város és a Vízi Város. A térkép készítője az Alsóvárost eltérő színnel nem jelölte, hanem a Palotai Város részének tekintette. Az egész Palotai Várost a Sós Tóig délről a Sár Rétje határolja. A Palotai Város és a Felső Város között Rétek találhatók. A Sóstó Uttsza (ma Széchenyi út) északi oldalán fekvő lakházas ingatlanok mögött fekszik a Város Rétje és a Legelő. A Sóstó utcának a déli oldala csak az Aszalvölgyi Csatornáig beépített. A hosszabban beépített északi oldalt az említett csatorna megközelítőleg felezi. Itt, a csatornapartnál jelöli a térkép a Sorompót, mely egyben a vámszedés helyére is utal. A sorompótól délkeletre esik a katolikus Sós-tó-temető és a református temető. Mögöttük látható a Sós tó egy része. A két temető között vezet az Urhidai Ut. A katolikus temető és a tó, illetve az út és a tó között derékszögben terül el a ligetes, fákkal, bokrokkal, fűvel benőtt Városi Erdő. Az Úrhidai úttól nyugatra nyújtózott a terjedelmes Homokos Gödör. LEÍRÁSOK A XVIII. SZÁZADTÓL A XVIII. századtól Székesfehérvár, mocsárvilága, a Sárvíz és a Sóstó viszonyait illetően mindenekelőtt a különféle, országos, megyei vagy helyi leírásokra, ismertetésekre lehet támaszkodni. Elengedhetetlennek tartom két leírás megemlítését, melyek Istvánffy Miklós munkáját is felhasználták. 29 Az ábrázolások láthatók BAITZ (KOVÁCS) 1996. mellékleteiként. 3° Itt nem kívánok kitérni a katonai felmérésekre, sem a későbbi egyéb térképekre.-2 184 2-
