Acta Papensia 2021. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 21. évfolyam (Pápa, 2021)

2021 / 1-2 szám

he Kisebb közlemények =­Acta Papensia xxi (2021) 1-2. szám 1. Bél Mátyás (1684-1749) történelem- és földrajztudós31 hatalmas összegző munkát készített Magyarország történetéről és földrajzáról. Életében ennek mintegy harmada jelent meg nyomtatásban32, a többi kéziratban maradt. Az utókor a nyomtatást nem látott vármegyei leírásokat igyekezett magyarul ki­adni. Fejér megye esetében ez 1977-ben történt meg. Bél Fejér vármegyéről és Székesfehérvárról a következőket írta: „A megyét öntöző folyók legjelentő­sebbje a Sárvíz. Nevét a medréről kapta, melynek a talaja sáros, sőt veszélyes mocsár. Magyarul ugyanis sárnak mondják a mocsaras talajt. Ehhez a szóhoz kapcsolják a víz szót, mintha sáros vizet mondanának... Székesfehérvár alá fo­lyik, melynek védelmére is szolgál, majd még inkább sáros vízzé válva szétterül azon sík mezőségen, amelyet a magyarok Mezőföldnek neveznek, és biztos par­tok nélkül folydogálva, végül is Tolna vármegyébe távozik... Érdemes megem­lékezni a Galya patakról is, amely a Bakonyban ered... A Keresztúrnál beömlő patakok vizétől megduzzad és szétterül, majd Székesfehérvár felé tovább ha­ladva ismételten megszakítja szilárd medrét és malmokat hajt. Végül is Székes­­fehérvár bécsi kapujánál a városfalat övező mocsárba, innen pedig a Sárvízbe torkollik. Van még számos tó és mocsár is, leginkább olyanok, amelyek a Sárvízzel vannak kapcsolatban. Közülük a két legnevezetesebb Székesfehérvár körül van: az egyik délről, a másik nyugatról és északról közelíti meg a városfalakat. Ezt Igovanonak, amazt pedig Sós-tónak hívják, és mindkettő olyan mély, hogy kü­lönösen esős időben sem gyalogos, sem lovas nem tud átgázolni rajtuk. Van egy másik tó is, amelynek szintén Sós-tó a neve. Ez három mérföldnyire van Szé­kesfehérvár alatt, a Sárvíz mocsarai között. Nevét sós vizétől kapta, mert ez is — miként a Székesfehérvár melletti — annyira sós, hogy sem vízi állatok, sem csúszómászók nem élnek meg bennük, és csak a csordák itatására használható. Az ökrök és egyéb állatok lenyúzott bőre 24 órai áztatás alatt teljesen megtisz­tul a szőrtől, és a kicserzett bőrhöz lesz hasonlóvá. Széles ez a tó, és különösen azért csodálatos, mert sótartalmát annak ellenére sem veszti el, hogy minden oldalról a Sárvíz veszi körül. Mivel azonban mocsarak zárják körül, csak 31A magyar-szlovák származású, evangélikus vallású Bél Mátyás hazánkban és külföldön ma­gas szintű, több irányú képzésben részesült. 1701-1702 között egy előkelő úrfi nevelőjeként Pápán is megfordult. A polihisztornak tekinthető Bél 1709-től 1713-ig Besztercebányán a gimnázium ta­nára, aztán rektora. 1714-től Pozsonyban az evangélikus líceum igazgatója, egyben 30 évig a helyi evangélikus egyház első lelkésze volt. Életrajza: SZINNYEI József: i. m. I. (1891) 780-784. 32 BÉL Mátyás: Notitia Hungáriáé novae historico-geographica I. Partis I. Tom. I-IV. Partis II. Tom. V. Viennae, 1735-1749.- 185 ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom