Acta Papensia 2021. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 21. évfolyam (Pápa, 2021)

2021 / 1-2 szám

-= Műhely =Acta Papensia xxi (2021) 1-2. szám

sége az általam elővezetni kívánt tézis keletkezés-történetében abban áll, hogy megkerülhetetlenné tette a kapitalizmus kialakulását kutatók számára a zsidót, mint a kapitalizmus előtti őskapitalistát.28

Az uzsorás, nyerészkedő, modernebb kifejezéssel tőkés zsidó képének tehát bérelt helye lett a kapitalizmus-elméletekben a XIX. század közepére, megszületésének körülményei — vagyis, hogy miért pont a zsidóság lett a kapitalizmus előfutára — azonban tisztázatlanok maradtak egészen a századfordulóig. Ekkor Max Weber A protestáns etikája nyomán polémia bontakozott ki a kapitalizmus és felekezet viszonyáról, pontosabban arról, kik körében, melyik felekezetnél és miért jelentkezett először a modern kapitalista szellem. Weber legfőbb vitapartnere a német nemzetgazdász, szociológus, Werner Sombart volt. A két jeles tudós végkövetkeztetése alapvetően eltért egymástól. Míg Sombart a zsidók üzleti elveiben látta a modernitás gazdasági rendszerének alapjait, addig Weber a puritánok szellemiségében találta meg a nyereségért folytatott modern küzdelem gyökereit (vagy legalábbis azok egy részét).29 A vita e részével talán nem is érdemes többet foglalkoznunk, minket elsősorban az érdekel, mit gondoltak a felek arról a bizonyos, zsidókat hajtó szellemiségről, ami Sombartnál a modern világ alapját jelentette, és, aminek sajátos jellegét Weber sem tagadta, sőt mibenlétére vonatkozóan nagyon is egyetértett kollégájával, csupán azt nem fogadta el, hogy ez a zsidó szellemiség előlegezte volna meg a modern kapitalizmust.

A Protestáns etika első kiadása még nem tárgyalta azt a lehetőséget, hogy a zsidók modern kapitalista szelleme esetleg megelőzhette a puritánok hasonló gazdasági mentalitását,30 így a páriakapitalizmus tézisének első felvetője Sombart lett 1911-ben megjelent Die Juden und das Wirtschaftleben című kötetével. Weber válaszát a Protestáns etika 1920-as kiadásában, Az ókori zsidóság című tanulmányában, valamint a Gazdaság és társadalom vallásszociológiai részében31 fejtette ki, illetve a Gazdaságtörténet című munkájában is szentelt néhány oldalt a témának.32

Mindkét szerző úgy látta, hogy a zsidóság gazdasági szellemisége a kívülállásban gyökeredzett, mivel a zsidóság, az indiai kasztrendszerből kölcsönzött

28 BOLGÁR 2016. 6.

29 BOLGÁR 2016. 8-11., WEBER 1982., különösen: 279-285.

80 BOLGÁR 2016. 8.

3'WEBER 1992. 109-323.

32 WEBER 1979. 284-286.