Acta Papensia 2021. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 21. évfolyam (Pápa, 2021)

2021 / 1-2 szám

-s Műhely =Acta Papensia xxi (2021) 1-2. szám

kifejezéssel élve, párianép volt.33 A páriasorsot ráadásul a zsidóság saját választásaként mutatták be.34 Az ókori zsidóság például terjedelmesen taglalja azt a folyamatot, amely a zsidó nép kiválasztottságának, és az ebből fakadó üdvígéretnek alapjáról indulva a babiloni fogság idejére megteremtette a szigorú rituális elkülönülés szabályait, amik Ezsdrás, valamint Nehémiás idején törvénynyé váltak, és amellyel párhuzamos a külvilág is egyre megvetőbben, és elutasítóbban kezdett viselkedni az izraelitákkal.35 Persze az elkülönülés önmagában nehezen vezethetett gazdasági sikerességhez, bár Sombart felveti, hogy az idegen pozíciója kiváltképp figyelmessé tette őket a körülöttük lévő világ dolgai tekintetében, és ezt valamilyen módon üzleti ravaszsággá konvertálták az idők során.36

A megoldást mégis másban találták meg. Az általuk önkéntesnek tételezett számkivetettség tulajdonképpen csak rögzítette azt az etikai dualizmust, kettős morált, amely eredetileg minden közösségre jellemző volt,37 és amelynek Weber és Sombart elbeszélése szerint messzemenő következményei voltak a zsidóság üzletvitelét illetően. Mit is jelentett ez az etikai dualizmus, és hogyan rögzítette ezt a zsidóság kívülállósága? Sombart szerint eleinte minden közösségben érvényesült az a szemlélet, hogy amíg valaki számára a sajátjaival való érintkezésben léteznek erkölcsi szabályok, addig az idegenekkel szemben nem. Egy üzleti esetre lefordítva, ha tehát egy keresztény kereskedő például egy zsidóval kötött üzletet, bármit megtehetett, nem korlátozta semmi a nyereségvágyát. Ugyanez vonatkozott a zsidókra is, ha idegen ügyféllel találták szembe magukat. Csakhogy az utóbbi eset, lévén a zsidók mindenhol kisebbségként, önkéntes páriasorban élték életüket, nagyon gyakori tapasztalata volt a zsidóknak — míg fordítva igen ritka tapasztalata volt a keresztényeknek. így a keresztény társadalom gondolkodásából kiveszett, míg a zsidóság felfogásában rögzült a külső és a belső morál különbsége, ez vált „a zsidó üzleti módszer” alapjává,38 idegenekkel szemben gátlástalanul kiélhették pénzhajhász vágyaikat, sajátjaiktól — ahogyan Sombart kiemeli — kamatot sem szedhettek.39 Ezt a

33 SOMBART 2001. 242., WEBER 2007. 448.

34 BOLGÁR 2016.10-12., SOMBART 2001. 167.

35 BOLGÁR 2016.12. - A rituális elkülönülés szabályai közé tartoztak például a táplálkozási előírások (tehát az „asztalközösség” lehetetlensége nem zsidókkal), a vegyesházasságok tiltása, legfőképpen pedig a sábátmegszentelés. WEBER 1979. 285., WEBER 2007. különösen: 605-629.

36 BOLGÁR 2016. 10., SOMBART 2001.124.

3? SOMBART 2001.124-125., 169-174.; WEBER 1979. 283., WEBER 1992. 306.

38 SOMBART 2001.124-125.

39 BOLGÁR 2016.10-11.

9