Acta Papensia 2021. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 21. évfolyam (Pápa, 2021)
2021 / 1-2 szám
Műhely =Acta Papensia xxi (2021) 1-2. szám eszközöltek a rendszeren, 1886-tól például már — még ha csak képviselőjük útján is — nők és jogi személyek is bekerülhettek a virilisek közé.* 131 A virilisek száma korszakunkban a törvényhatósági bizottság vagy a település képviselőtestületének fele volt. Ezen testületek létszámát a törvény alapján helyi rendeletben határozták meg. Az olyan rendezett tanácsú városokban, mint Pápa, 100 lakosra egy képviselőnek kellett jutnia, ami ez esetben a XIX. század utolsó harmadában 142 főt jelentett és csak 1912-re ugrott fel 174 főre.132 Ez tehát a világháború előestéjéig 71, utána 86 virilist jelentett. A virilisjegyzékek felhasználásnak problémáit, korlátáit már a forráscsoport egyik első kutatója, Vörös Károly is taglalta. Felhívta a figyelmet arra, hogy a virilisjegyzékek a rajta szereplők vagyonának nominális felméréséhez még megközelítőleg pontos adatokat sem tudnak adni. Ennek oka egyrészt a listák lokális fókusza, azaz, hogy a viriliseknek csak az adott településre vonatkozó adóalapjait vették figyelembe. Másrészt lokális szinten sem kaphatunk pontos képet, hiszen a különböző adónemeket összevonva közölték már az igazolási választmányok által készített jegyzékekben is. Ráadásul a foglalkozás megjelölése sem segít ebben az esetben, hiszen abból is csak egyet tüntettek fel a listán, és attól, hogy valaki például háztulajdonosként került bejegyzésre, még lehetséges, hogy földjei és jövedelme után fizetett adója is beszámításra került. A virilislistán feltüntetett adóösszeg szétszálazására csak az adóhatóság kimutatásainak bevonásával van mód, és még itt is bizonytalanságot okoz az adatok pontosságának kérdésessége. A vagyonalap meghatározásának problémája mellett, a listák magáról a legvagyonosabbak csoportjáról (pláne a gazdasági elitről) sem alkot hiánytalan tablót. A jegyzékbe való felvétel ugyanis tulajdonképpen a virilisjelölt döntésen múlt. Ha nem kérte felvételét a képviselőválasztási állandó névjegyzékbe vagy más törvényhatóságban is jogosult volt a kedelmi kamarák bel- és kültagjai, úgyszintén a magyar államban érvényes oklevéllel ellátott: tudorok, ügyvédek, orvosok, mérnökök, gyógyszerészek, sebészek, bányászok, erdészek és gazdatisztek f.J” adóját. Ráadásul, ha azonos összeggel álltak a listán, mint azok, akiknek egyszeresen számították be az adóját, akkor a kétszeres beszámításra jogosultak élveztek elsőbbséget. 1870. évi XLII. törvénycikk II. fejezet 23. § 1311870. évi XLII. törvénycikk; 1871. évi XVIII. törvénycikk; 1886. évi XXII. törvénycikk; VÖRÖS 1966.145-146., GOTTFRIED 1993.141-145., KOSJÁN 1993. 132 A képviselők számára vonatkozó pontos adatot 1912 előttről nem találtam, ekkor fogadták el ugyanis a város részletes szervezeti rendjét rögzítő városi rendeletet az 1886-os közigazgatási törvény alapján. A korábbi időszakra vonatkozó létszámot a virilisek számából és a lakosság összlétszámából számoltam ki. Úgy tűnik ez alapján az 1870-es években megállapított testületi létszám alapján folytak a választások 1912-ig, függetlenül a pápai népesség számának ingadozásaitól. - LŐWY 1905. 127-128., PÖLÖSKEI1993. 394. 30 =-
