Acta Papensia 2021. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 21. évfolyam (Pápa, 2021)
2021 / 1-2 szám
= Kisebb közlemények h-Acta Papensia xxi (2021) 1-2. SZÁM nehezen közelíthető meg. Hasonló kisebb állóvizek szerte-szét fakadnak a falvak körül. A sok mocsár és tespedő állóvíz okozta rothadás megrontaná a levegőt, ha a gyakori északi szél fel nem frissítené. A sík és szelektől átjárt helyen ugyanis nem maradhat meg az ártalom.”33 Bél Mátyás leírásához néhány megjegyzés kívánkozik. Egyrészt az, hogy a Székesfehérvárt körülvevő vízivilágra utaló részletét jól láthatóan Istvánfly Miklósnak fentebb citált krónikájából vette át. Másrészt az, hogy a Sárvíz és más patakok összefolyása nem Keresztúrnál, hanem (Sár)Keresztesnél történt. Harmadrészt pedig az, hogy a félreérthető fogalmazásból úgy tűnik, mintha a Sárszentágota melletti Sóstó jellemzői a székesfehérvári Sóstóra is vonatkoznának. Az alább olvasható, Vályi Andrástól származó leírás azonban eloszlatja a félreértést. Más adatok is egyértelművé teszik, hogy a székesfehérvári Sóstóban halak, vízi állatok és madarak éltek, a víz állatok itatására alkalmas volt, a bőr gyors cserzésére azonban nem. 2. Vályi András (1764-1801) statisztikus, földrajztudós34 legnagyobb és forrásértékű munkája országunk leírását tartalmazza és Budán a XVIII. század utolsó éveiben jelent meg. Fejér vármegye ismertetésénél írta. „Folyó vizei között leg nevezetesebb a Sár vize, melly nevezett tulajdonságát is jól elő adgya... Befolyván pedig Székes Fejérvár alá, sáros és még iszaposabb vízzé változik, s onnan az úgy nevezet Mező Földön, bizonytalan partok nélkül folyt... Második folyó víz Fejér Vármegyében Galya vize, s Keresztárnál több patakotskákkal is öblösíttetvén, Fejérvár alá foly, malmokat forgat és a Sár vizével egygyesíttetik... Tavai között, melyeket Sár vize származtatt nevezetes Fejérvár körül az Ingovány és a Sóstó, melyek az előtt kivált nedves időkkor, mind a gyalogoknak, mind pedig a lovagoknak lábolhatatlanok valának, míg folyóvá nem tétettetett. Más Sóstó is van még Fejér Vármegyében, Fejérvár alatt, mintegy három mérföldnyire melly nevezetét sós ízétől vette, s ámbár a Sár víz tavaival keríttetik, mindazáltal sós izét einem veszi, melly miatt sem a vizi, sem pedig a repdeső állatok nem igen kedvellik, tsudálatos és nevezetes ereje az, hogy a belé mártott állatok bőreinek szőrét 24. óra alatt egésszen lekopasztya.”35 33 BÉL Mátyás: Fejér vármegye leírása. Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. Széákesfehérvár, 1977. 86-87. 3-t A protestáns Vályi András Miskolcon és Lőcsén tanult, aztán Kazinczy Ferenc közreműködésével Kassán tanított, majd a tankerületnél iskolafelügyelőként tevékenykedett. II. József halála után - vallása miatt - állását elveszítette. A katolikus hitre áttérve ismét állást nyert, 1792- től a Pesti Egyetem magyar nyelv és irodalom tanára lett. 35 VÁLYI András: Magyar országnak leírása. I. Buda, 1796. 463. 186
