Acta Papensia 2021. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 21. évfolyam (Pápa, 2021)
2021 / 1-2 szám
-s Kisebb közlemények s-Acta Papensia xxi (2021) 1-2. SZÁM generális, győri várparancsnok, aki, miután a város lakosai titokban a segítségét kérték, megindult Székesfehérvár felszabadítására. Lauschmann Gyula (1861-1918) orvos, a város történetének kutatója - részben Bél Mátyás nyomán - arról írt, hogy Salm Csókakőnél telepedett meg, és Thury Györgyöt küldte a török hadállás kipuhatolására. A török 10 000 főnyi katonasággal vonult a Sóstóhoz. Miksa király, a szándékba vett fegyverszünet miatt, közben arra utasította generálisát, hogy ne kezdjen hozzá az ostromhoz. A vállalkozás meghiúsult.20 Csurgai Horváth József levéltáros véleménye szerint viszont Salm a katonáival a Sóstónál táborozott le. A lényeg, hogy végül nem indította meg az ostromot, visszavonult Győrbe.21 Székesfehérvár 1601. évi, átmeneti visszafoglalását követően a Mórivölgyben a királyi csapatok és a törökök között véres csatára került sor. Október 17-én Thurzó György (1567-1616), a későbbi nádor; nejének, Czobor Erzsébetnek írt levelet a számukra nyertes csatáról. A levelét következőképpen zárta: „írtam az Sár-rét mellől való táborban Fejérvárnál. 17. Obris 1601.”22 A helyszínből következően nem esett szó a Sóstóról, csak a Sárrétről. Wathayn kívül az 1602. évi török „ostromnak egy másik szemtanú-történetírója is volt, aki kívülről, a Sóstó felőli oldalról figyelte a váltakozó szerencsével folyó vívást: a pécsi születésű Pecsevi Ibrahim, (15727-1650?), a kitűnő török történetíró, aki 30 évvel később, öreg korában néhány éven keresztül maga is lakója volt a várnak.”23 Pecsevi Ibrahim tankjában, azaz történeti munkájában az 1594. évi események kapcsán is feltehetően a Sóstó melletti mezőről szólt. Eszerint a török 1594-ben elfoglalta Győrt. Azután a nagyvezír Komárom vára ellen indult. Sikertelensége, valamint a télire fordult idő miatt végül Budára vonult vissza. „Mohamed pasát pedig az anatóliai katonasággal Székesfejérvárra rendelte. A tatárok közül mintegy ezeren Székesfejérvár mezején lótakaró alatt teleltek abban a zord télben.”24 Lényegében ugyanez olvasható Kjatib Cselebi (1600-1658) fezlikejében.25 A törökök világutazója, Evlia Cselebi (1611-1682?) két alkalommal tett látogatást az oszmán uralom alatt fekvő Székesfehérváron. A keleties túlzásoktól 20 BÉL Mátyás: Fejér vármegye leírása. Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. Székesfehérvár, 1977. 99. - LAUSCHMANN Gyula: Székesfehérvár története I. Székesfehérvár, 1998.134. 21 CSURGAI HORVÁTH József - ŐRI TÓTH István: Mesélő Fehérvár. Székesfehérvár, 2004.11. 22 KÁROLY János: i. m. II. 533-535. 23 THÚRY József: Pecsevi viszonya a magyar történetíráshoz. = Századok 26 (1892) 477. 24 THÚRY József - KARÁCSON Imre: Török történetírók. III. Budapest, 1916.109-112. 25 Uo. 231. 182
