Acta Papensia 2021. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 21. évfolyam (Pápa, 2021)

2021 / 1-2 szám

-= Kisebb közlemények

Acta Papensia xxi (2021) 1-2. szám

sem mentes 1664-es útjáról szóló írásából annak ellenére érdemes idézni, hogy a Sóstót külön nem említi. Székesfej érvár (Üsztülni Belgrád) „egy termékeny síkságnak éppen a közepén áll. Körülötte egy merhale távolságra erdős és fás hely van s ennek közepén, termékeny vidéken, a Sárvíz folyó partján, nádas, mocsaras helyen, keletről-nyugotra hosszában fekvő igen erős vár, mely alakjára palackhoz vagy víztartó edényhez hasonló. Kerülete hatezer lépés. Akna- és ostromsánc mind a négy oldalán lehetetlen, mert egészen mocsaras helyen van, árok egyik oldalon sincs. Mocsarának kerületét egy nap alatt alig lehet végig járni, negyven-ötven rőf mélységű helyei is vannak, különféle halak élnek benne, de nem ízletesek.”26

4. A török kori Székesfehérvárról készült számos metszettel több kutató is foglalkozott. Az ábrázolások változó hitelességűek. Fitz Jenő (1921-2011) régész, történész azt állapította meg, hogy közöttük vannak fontosak és viszonylag pontosak, máskor azonban az alkotók egymást másolták, vagy a korábbiak fantáziájára támaszkodtak. A XVII. század első éveinek két várviadala nyomán megsokasodtak a metszetek. Az 1601. évi ostromról különösen Wilhelm Dilichnek a metszete és egy francia metszet ad alapos tájékoztatást a későbbi korok kutatója számára.27 Mindegyik a helyszín alapos ismeretében készült. Dilidi számára a felvételi rajz legkorábban 1593-ban. A francia rézmetszet Fumes Montreulx-nek a török háborúkat bemutató könyvében jelent meg 1608-ban. „A kivitelezésében is szép rajz a város 1601-es ostromát és a töröktől való viszszafoglalást ábrázolja madártávlatból... a Belvárosnak ezen a metszeten látható körvonalai, a Budai, a déli és nyugati külvárosnak egymáshoz való viszonya, kiterjedése és határai jól összevethetők Székesfehérvár 1826-ban, Wüstinger József által készített térképének adataival is.” 28 A két térkép összehasonlítása alapján valószínűsíthető, hogy a francia metszetnek csaknem a jobb alsó sarkában a Sóstó látható. Nem kizárt, hogy a H betűvel jelölt térség alatti hosszan, vízszintesen elnyúló alakzat az. Természetesen az is elképzelhető, hogy a metszet alsó részét csaknem kitöltő mocsárvilág más eleme felel meg a Sóstónak.

26 Evlia CSELEBI: Török világutazó magyarországi utazásai 1664-1666. Budapest, 1908. 44.

27 FITZ Jenő: Francia metszet Székesfehérvár 1601. évi ostromáról. Alba Regia VHI-DC. Annales Musei Stephani Regis. 1967-1968.149.

28 BAITZ (KOVÁCS) Péter: Székesfehérvár: Négy évszázad városképei. Székesfehérvár, 1996. 3-6. A metszet, illetve a kiadvány könyvészeti adatai a következők: Fumes Montreulx: Histoire universelle des guerres du Tűre de puis Fan 1565 jusques á la trefue faicte en l’année. Paris, 1608. Lelőhely: OSzK, Apponyi-gyűjtemény.-= 183 =-