Acta Papensia 2021. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 21. évfolyam (Pápa, 2021)
2021 / 1-2 szám
-s Műhely h-Acta Papensia xxi (2021) 1-2. SZÁM még ahol a törvény betűje szigorú volt is, ott sem feltétlenül tartották be azt, hiszen a tőke utáni vágy mindenhol utat talált magának.45 Aztán mintha meggondolta volna magát írás közben, két területen mégis nagy jelentőséget tulajdonít a korlátozásoknak, amelyeket immár általánosnak tételez. Egyrészt olyan módon, hogy a céhekből kizárt zsidó iparosoknak kontárként, mai szóval élve „szabadúszóként” kellett megélniük. Másrészt még komolyabb hatása volt Sombart szerint azoknak a jogszabályoknak, amelyek a zsidóság közéletben elfoglalt helyét szabályozták. Ezek ugyanis elzárták a zsidóság elől a közhivatalokat, akik így jobb híján a kereskedelem és az ipar szféráiban kötötték le magukat.46 Előttünk áll a páriakapitalizmus-elmélet első változata. A zsidóság önként vállalt, vallási előírásaiból fakadó (bár külsőleg is megerősített) elzárkózása vagy a céhekből és a közhivatalokból való kizárása következtében a kereskedelem és pénzügyek felé fordult, ahol páriasorsa miatt megőrződött etikai dualizmusának köszönhetően, azaz amiatt, hogy az idegenekkel szemben nem kellett gátat szabnia nyereségvágyának és módszereinek, komoly sikereket könyvelhetett el. A zsidókban munkálkodó kapitalista szellem létezését tehát mindkét szerző elismerte, ráadásul ugyanolyan erkölcstelennek ítélte azt. A különbség annyi volt felfogásaik közt, hogy míg Sombart a zsidók erkölcsi korlátot nem ismerő, nyerészkedő gazdasági mentalitását azonosította a modern kapitalizmus szellemével, addig Weber azt teljességgel ellentétesnek látta vele.47 A protestáns etikában így összegezte a különbséget: „A zsidóság a politikailag vagy spekuláns módra orientálódó »kalandor«-kapitalizmus oldalán állt: ethosza, egy szóval, a pária-kapitalizmus ethosza volt. Vele szemben a puritanizmus a racionális polgári üzem és a racionális munkaszervezet ethoszát képviselte.”48 Sombart és Weber tehát a zsidóság gazdasági sikereinek egy olyan magyarázatát alkották meg, amely beépítette a középkori gyökerekből táplálkozó, Marx által megfestett zsidó uzsorás képét, és a XX. század elején szinte egyedüli tudományos igényű teóriaként jelent meg a témában.49 45 SOMBART 2001.125-127. 46 SOMBART 2001. 127-129. 47 BOLGÁR 2016: 17. 48 WEBER 1982. 256. Kiemelés az eredetiben. 49 BOLGÁR 2016. 17. 11
