Acta Papensia 2021. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 21. évfolyam (Pápa, 2021)
2021 / 1-2 szám
A PÁRIAKAPITALIZMUS ELMÉLETE MAGYARORSZÁGON A páriakapitalizmus-elmélete a magyarországi értelmiségi-tudományos köröket sem hagyta érintetlenül. Elsőként Sombart könyvének recenziói jelentek meg, amelyek hol erősen kritikus, hol megengedőbb hangot ütöttek meg tézise értékelésében, de a zsidóság páriasorsára és az abból fakadó következményekre vonatkozó megállapításokat nem vitatták.50 A Horthy-korszakban aztán csak elvétve találjuk nyomát az elmélet hatásának. Szekfű Gyula a Három nemzedékben sokat kárhoztatja a zsidóság hazai gazdasági tevékenységét, de nem keres rá ellenőrizhető magyarázatot. Sombart művére ugyan hivatkozik, mint ami szerinte tudományosan igazolta a zsidóság vezető szerepét a kapitalizmus kialakításában (ráadásul Magyarországon sokkal inkább, mint más országokban),51 de a Három nemzedék szövegében semmi nyoma annak, hogy valóban, mélyebben ismerte Sombart elgondolását, vagy ha ismerte is, művébe nem építette be a német szociológus elképzeléseit. Szekfű megmaradt az olyan, a páriakapitalizmus tézise szempontjából semmitmondó megfogalmazásoknál, mint „a zsidóság mint par excellence kereskedő osztály” vagy „tisztán üzletre utalt nép faj”.52 Bolgár a két világháború közötti korszakban Hajnal István munkáiban mutatja ki Webernek és Sombartnak a zsidó sikerről írt sorainak hatását. Hajnal ugyancsak idegenként értelmezte a zsidót, és ezeknek az idegeneknek a sikerességével érvelt amellett, hogy a magyar társadalomfejlődés torz (értsd: nem szokásszerű), hiszen e kívülállóságából fakadóan „kíméletlen érdekközösség” érvényesülésének a magyar társadalom nem volt képes gátat szabni. Minden bizonnyal Hajnalnak erre a gondolatmenetére visszavezethető az a Magyarországon későbbiekben is felbukkanó meglátás, hogy Közép- és Kelet-Európa komolyabb zsidó sikerek helyszínéül szolgált, mint a kontinens nyugati fele.53 Ahogyan Bolgár írja, a holokauszt után az elmélet, legalábbis eredeti verziójában elfogadhatatlanná vált. Egyrészt azért, mert a zsidók páriahelyzetéért (döntő részben) magát a zsidóságot tette felelőssé, másrészt pedig amiatt a roppant negatív kép miatt, ahogyan a zsidó üzletember erkölcsiségét lefestette.54 A kívülállásból eredő zsidó siker gondolata azonban nem veszett ki a tudomá5° BOLGÁR 2016. 18., FELEKY 1911., OPPENHEIMER 1911. 51 SZEKFŰ 1938. 247. 52 SZEKFŰ 1938. 159-160. 53 BOLGÁR 2016. 18-23. 54 BOLGÁR 2016: 23.-= Műhely 5-Acta Papensia XXI (2021) 1-2. SZÁM 12
