Acta Papensia 2021. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 21. évfolyam (Pápa, 2021)
2021 / 1-2 szám
Műhely s-Acta Papensia XXI (2021) 1-2. SZÁM gondolatmenetet tulajdonképpen Weber is teljes egészében elfogadta.40 A páriahelyzet miatt fennmaradó zsidó kettős morál tehát Sombart és Weber számára magyarázta a zsidóság gazdasági sikerességét, ebben találták meg a zsidó kapitalista szellemének kulcsát, ráadásul egyaránt elborzadva tekintettek rá, morálisan elfogadhatatlannak tartották azt.41 Az erkölcsi dualizmus azonban nem magyarázta meg a páriakapitalizmus tézis egy, véleményem szerint fontos elemét, jelesül, hogy miért lettek a zsidók kereskedők, hitelezők, egy szóval pénzemberek.42 E foglalkozásszerkezeti sajátosság kialakulását Weber, a páriahelyzethez hasonlóan, a szigorú vallási hagyományokból vezeti le. Elbeszélése szerint a „[...] rituálé valóban teljesen korrekt megtartása a parasztok számára rendkívül megnehezült [...]”, a szigorú életvezetési előírások „városi párianéppé’ tették a zsidóságot.43 44 De a városban sem volt egyszerű az élet, a külső korlátozások mellett a Tóra szavai is keret közé szorították a zsidóság megélhetési módjait. Weber szavaival élve: „Akár a jámbor hindut, a zsidót is minden más foglalatosságában lépten-nyomon akadályozza, hogy tekintettel kell lennie a törvényre. A törvény valóban elmélyült tanulmányozását [...] a viszonylag kevés állandó munkát követelő pénzkölcsönzési üzlettel lehetett a legkönnyebben összeegyeztetni.”44 A szigorú vallási előírások Weber szerint tehát nem csak páriává tették a zsidóságot, de kereskedővé is. Sombart eszmefuttatása a kérdést illetően meglehetősen kusza. Először citálja azt a felvetést, hogy a zsidóság jogfosztottsága komolyan befolyásolta volna gazdasági szerepvállalásukat azáltal, hogy szűkre szabta az elérhető hivatások körét. Sombart véleménye szerint azonban semmiféle ilyen befolyásról nem beszélhetünk. Cáfolatát arra építi, hogy a zsidóságot érő jogi hátrányok egyáltalán nem voltak általánosak, területenként, néha évről évre változtak, és 40 BOLGÁR 2016. 12., WEBER 1979. 283., WEBER 1992. 306-307., WEBER 2007. 610-612. - Weber ugyanakkor rögtön ellenérvet is hoz a fenti tétellel szemben azzal a megjegyzésével, hogy a „[...] késői zsidó etika a könyörtelen kizsákmányolás értelmében vett uzsorát már a nem zsidókkal szemben is helyteleníti [...]”, szerinte azonban a Tóra előírásaival és a kialakult közösségi normákkal szemben ennek a vallási tekintetben egalitárius erkölcsi felfogásnak nem igazán volt esélye az érvényesülésre. WEBER 2007. 611. 41 BOLGÁR 2016. 17. 42 Bolgár nem tartja fontosnak ezt a foglalkozásszerkezeti problémát a páriakapitalizmuselmélete kapcsán. Véleményem szerint azonban hozzá tartozik. Mind Sombart mind Weber alapvetésként kezeli, hogy a zsidóság kiemelkedően aktív volt ezeken a pályákon, és valamilyen módon mindketten hozzákötik ennek kialakulását a zsidók páriasorsához. 43 WEBER 2007. 629. Kiemelések az eredetiben. 44 WEBER 1992. 309 10
