Acta Papensia 2020. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 20. évfolyam (Pápa, 2020)
2020 / 1-2. szám
-s Műhely =Acta Papensia xx (2020) 1-2. szám Az 1835-ös összeírás alapján a Deák család összes nemesi és földesúri jövedelmét hat krajcár híján kereken 3600 ezüstforintra becsülték. (Ez a mintegy 9000 váltóforintra tehető összeg némileg meghaladta az ekkor érvényben lévő haszonbérleti szerződésben foglalt 8000 váltóforintos bérleti díjat.) Jövedelmük alapján előkelő helyet foglaltak el Zala megye középbirtokos nemesi társadalmában, ahol a vezető vármegyei tisztségviselőket adó családok éves bevétele mintegy 1000 és 3000 ezüstforint között mozgott, többségében azonban 2000 forint alatt maradt. (így volt ez például a Séllyey, a Csertán vagy a Csány család esetében is.)17 A Deák család összes jövedelmének több mint kétharmada (68,3 százaléka) Kehidáról, közel ötödé (18,2 százaléka) Söjtörről származott. A felsőkustányi birtokrész jövedelmének aránya nem érte el a 8, a koppányié pedig a 6 százalékot. A teljes jövedelem kétötöde (41 százaléka) a nemesi földekből, majorsági termelésből, háromötöde pedig földesúri jövedelmekből származott: 44 százaléka úrbéres szolgáltatásokból, 15 százaléka pedig az úgynevezett kisebb királyi haszonvételekből. A tagosítatlan szántóföldeken, valamint elkülönítetlen erdőkön és legelőkön folytatott majorsági gazdálkodás jövedelme elmaradt az úrbéres jövedelmekétől, tehát a jobbágyok és zsellérek különféle szolgáltatásai többet jövedelmeztek, mint a saját nemesi birtok. Ez a jövedelemszerkezet hagyományos, kissé már elavult gazdálkodási rendszerre utal.18 Zala megye egészében ennél valamivel kedvezőbb volt az arány: a nemesi földek jövedelme meghaladta az 50 százalékot (a kapornaki járásban közel 53 százalék volt), míg a földesúri jövedelmek a kisebb királyi haszonvételekkel együtt is alig érték el a 43 százalékot (a kapornaki járásban a 41 százalékot). Megyei átlagban a jövedelmek több mint hat százaléka egyéb forrásokból származott, a Deák család azonban nem rendelkezett ilyenekkel. (A vármegyei tisztségek után kapott tiszteletdíjak az 17 Összehasonlító adatok: MOLNÁR András: Csány László a zalai reformellenzék élén. = Kossuth kormánybiztosa Csány László 1790-1848. (Zalai Gyűjtemény 30.) (Szerk. Molnár András) Zalaegerszeg, 1990. 11.; VAJDA Lászlóné: Csertán Sándor, Zala megye kormánybiztosa (1809-1864). = Zalai történeti tanulmányok. (Zalai Gyűjtemény 35.) (Szerk. Bilkei Irén) Zalaegerszeg, 1994. 216.; MOLNÁR András: „A zalai ágyúzás”. Zala megye önkéntes adózói (1845-1848). = Századok 1996. 5. sz. 1229.; MOLNÁR András: Zala megye politikai viszonyai a reformkor hajnalán - Séllyei Elek főszolgabíró feljegyzései. = Levéltári Szemle 2001. 4. sz. 30. 18 MNL ZML Zala vármegye nemesi birtokainak és jövedelmeinek összeírása, 1835. Kapornaki járás No. 45. Kehida, Szántói járás No. 18. Felsőkustány. 12
