Acta Papensia 2020. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 20. évfolyam (Pápa, 2020)
2020 / 3-4. szám
-s Szemle s-Acta Papensia XX (2020) 3-4. SZÁM lánya 1916-ban érkezett Budapestre, egy holland személyzet által működtetett ideiglenes hadikórház gazdasági vezetőjeként. Kuyper miniszterelnök és családja a „szigorú” Holland Református Egyházhoz (Gereformeerde Kerken in Nederland) tartozott, akárcsak Jan Clinge Fledderus holland főkonzul. Kuypert és leányait az akkori miniszterelnök, a református Tisza István is vendégül látta, kölcsönösen jó benyomást keltettek egymásban. A magyar reformátusok közül ők Sebestyén Jenővel (1884-1950) tartottak fenn szoros kapcsolatot, aki jól tudott hollandul, hiszen 1907 és 1910 között az utrechti egyetemen tanult. Ő a holland irányzattal rokon úgynevezett történelmi kálvinizmust képviselte 1920-1931 között a Kálvinista Szemle, majd 1934- 1938 között a Magyar Kálvinizmus szerkesztőjeként. Holland részről Henriétte Kuyper és Jan Clinge Fledderus szervezte a gyermekvonatok ügyét, magyar részről pedig az Országos Gyermekvédő Liga. Ez az 1906-tól 1950-es államosításáig működő szervezet a nehéz sorsú gyermekek és a fiatalok megsegítését tűzte ki célul. (Személyes megjegyzés: pedagógus édesanyám első munkáltatója a Liga volt. A farkasgyepüi gyermekszanatóriumban, ahol tanított, sovány, beteges nagyvárosi és árvaházi gyerekek gyógyultak orvosi és pedagógiai segítséggel, a bőséges koszttól és az erdei levegőtől.) A Liga a külföldi üdültetés szervezéséhez állami támogatást is kapott, ez elsősorban a kötelező orvosi vizsgálatok lebonyolítására korlátozódott, az anyagi segítséget különféle civil szervezetek biztosították. Bár Magyarországon próbálták népszerűsíteni az üdültetési akciót, ez kezdetekben nem nagyon sikerült. Mivel nem volt elég jelentkező, dr. Biberauer Richárd református lelkész, a Bethesda igazgatója maga is buzdította a szülőket, hogy ragadják meg az alkalmat. Személyes példát is mutatott, saját legidősebb fiát is elküldte az első gyermekvonattal. Az első vonat Hollandiába 1920 februárjában indult el, az akció 1926-ig tartott. Egyértelműen pozitív élmény volt minden résztvevőnek. Ravasz László református püspök a keresztes hadjáratokhoz hasonlította, amely „vér nélkül ér el csodálatos győzelmeket, mert egyszerű gyermeki élettel és lélekkel hódítja meg a külföld szívét”. Réthelyi Orsolya a gyermekvonatok hatását vizsgálta a kora ’20-as évek magyar kultúrájában. Nyilvánvaló, hogy a napisajtó híradásain túlmenően is szükség volt az akció népszerűsítésére. Maguknak a gyerekeknek szóló írások is születtek, pl. Sas Ede gyermekregénye, amely Tányértalpú koma, a bölcs mackó hollandiai útjáról szól. Krúdy Gyula könyvének hőse Liga Gida, egy tabáni kecskepásztor. Az ő gyermeki tekintetén keresztül látjuk a történetet. A címszereplőnek a neve is utal az utazást szervező Gyermekvédő Ligára, ennek hivatalnokaival Gida személyesen is találkozik az irodában és a pályaudvaron. A csupaszív holland nevelőszülők negyedik magyar gyerekként fogadják be őt otthonukba. 425 =-
