Acta Papensia 2020. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 20. évfolyam (Pápa, 2020)

2020 / 3-4. szám

-= Szemle =Acta Papensia xx (2020) 3-4. szám

A magyar társadalom többsége hálát érzett a befogadó nemzet iránt, ez öltött szimbolikusan testet a hágai „Magyar Ablakiban, amelyet a budapesti Magyar-Holland Társaság képviselői adtak át 1923. december 21-én Vilma királynőnek. Mint Réthelyi írja: „Az ablak emléket állít annak, miként támogatta Hollandia a magyar gyermekeket az I. világháború után, de az eseményt egyben a hosszabb, protestáns jellegű holland-magyar szolidaritás történelmi kontextusába helyezi”. (97.) Ahogy Antal Géza dunántúli református püspök az ajándék átadásakor hangsúlyozta, a királynő igazi keresztyénként, érző szívű anyaként viselkedett a segítségre szoruló magyar gyerekekkel szemben. Az ablakon olvasható egy köszönetét mondó költemény utolsó versszaka is.

A vers címe A hollandus szív, szerzője pedig Kozma Andor, a Pápai Református Kollégium diákja, a Karthágói harangok írója. Kozma az első világháború utáni gyermekmentő akciót a holland-magyar kapcsolatok történetébe helyezte, megemlékezve a gályarabnak elhurcolt református lelkészeket megmentő admirálisról:

„Itt Ruyter tengernagy nevének Dicséretét a magyar ének Hálálkodóan zengi rég.

E hős parancsolóan intett - S gályára hurcolt őseinknek Leoldta láncait a pribék. ”

Kozma versében De Ruyter admirális méltó utódainak bizonyulnak a „kirablott, kínzott magyaroknak” segítséget nyújtó holland hittestvérek, nem várnak sem köszönetét, sem viszonzást, hiszen, „úgy szokás a jók honában”.

A katolikus Vikár Béla Vilma királynő című versében a magyar nemzetet megtestesítő Hungária fohászkodik Szűz Máriához. Úgy érzi, az „ég is elhagyta” a gyászba borult országot. Szűz Mária vigasztaló szavai:

„Légy reménységgel: Nézz Hollandiára.

Nézz királynéjára! Nem vagy többé árva. ”

Kozma versében egyértelműen a protestáns nézőpont az irányadó, Vikárnál a katolikus. Nála a protestáns királynő felidézése belesimul az anya-gyerek metaforába, a két nép kapcsolata az égiek közvetítésén keresztül valósul meg.

Telekes Béla Hollandia című verse az egész nemzet nevében mond köszönetét. A világháborúban elszenvedett vereséget a magyarok történelmi bűnének, elbizakodottságának tudja be. A „rokkant bűnbánókként” bemutatott magyaroknak például szolgál „Hollandia, gátak örökharcú kora”. Konkrét utalást is olvashatunk a versben a jótevők felekezeti hovatartozására, példaként állítva a magyarok elé őket:

he 426 s-