Acta Papensia 2020. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 20. évfolyam (Pápa, 2020)

2020 / 3-4. szám

-a Újraolvasó s-Acta Papensia XX (2020) 3-4. SZÁM is rávilágít, hogy a pápai sebészcéh külön szervezeti életet élt, de szakképzett tagjai az orvosegylet tagságában is helyet kaptak.20 A szabadságharc utáni elnyomás, a nyilvánosság tereinek beszűkülése, egyes tagok elköltözése vagy halála az 1846-ban alakult egyesület sorsát is meg­pecsételte. Cseresnyés beszámolója így is több szempontból figyelemre méltó: tanúsítja, hogy 1846-ban leomlottak a rendi választófalak az egészségügyi szakdolgozók (orvosok, seborvosok, gyógyszerészek) között, a liberalizmus je­gyében példamutató együttműködés született a különböző felekezetű diplomás gyógyító szakemberek között. Az orvosegylet tagjai egyenjogúnak tekintették egymást, de a tekintély tiszteletét megkövetelték: alapszabályukban a képzett­ség (diploma minéműsége) és az életkor (a gyakorlati tapasztalat) határozta meg a rangsorban elfoglalt helyüket. E patriarchális rangsor szabta meg az egyleti üléseken elfoglalt helyet és a felszólalások, előadások sorrendjét.21 Az egylet tagjai között munkamegosztás volt: az orvosok orvostudományi kérdésekkel foglalkoztak, a gyógyszerészek meteorológia megfigyeléseket vé­geztek. (Az utóbbi azt is jelenti, hogy 1846-ban - a város történetében először - meteorológiai megfigyelő-állomás alapítását is napirendre tűzték.) Az orvos­egylet a magyar nyelvet tette hivatalos nyelvvé, de a más nyelven publikálókat is befogadta. Sajnos, az ülésekről vezetett jegyzőkönyv jelenlegi ismereteink szerint nem maradt fenn. Az elmondottak alapján úgy látjuk, hogy a pápai egészségügy kutatása az elmúlt évtizedekben komoly fellendülést mutatott, amely megalapozhatja a jö­vőbeni összefoglalás, monográfia elkészítését. A forrásokhoz a hírlapokban, fo­lyóiratokban közölt írások éppúgy hozzátartoznak, mint a levéltári források. Ezért törekedtünk az elődök tevékenységének, kutatási eredményeinek megis­mertetésére. 20 1848-ban Pápán az előírások értelmében legfeljebb 5 seborvos működhetett, de a seborvo­sok állítása szerint csak 4 tudott megélni. Ezek: Burghard Leopold senior, Batta Pál, a testület „második öregbike” és Czink Alajos hites sebészek mellett özvegy Szarka Józsefié seborvosi üz­letét ekkor Szabó János hites seborvos vezette. HUDI 2001.135. 21 A Magyar Királyi Helytartótanács 1840-ben rendeletben szabályozta a hivatalos megszó­lításokat, amely szerint az orvosdoktor titulusa: Ornatissimus, expertissimus ac doctorissimus dominus, a seborvosé: Ornatus perdoctus dominus. DÖRNYEI 2008. 324-329. A magyar nyelv előretörése miatt 1846-ban Pápán ezt a címzésbeli megkülönböztetést valószínűleg már nem al­kalmazták, de a képzettséghez idomuló tiszteletet megkövetelték (a seborvos 2, az orvosdoktor 5 évig tanult az egyetemen).-= 400 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom