Acta Papensia 2020. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 20. évfolyam (Pápa, 2020)
2020 / 3-4. szám
-s Újraolvasó =Acta Papensia xx (2020) 3-4. szám A következő két forrás szövegének átírásakor a helyesíráson nem változtattunk, a kiegészítéseket szögletes zárójelbe tettük, és a közleményt lábjegyzetekkel láttuk el. (- Hudi J.) 1. Honi gyógyintézetek. A pápai gyógyintézetek jegyzőkönyveinek rövid kivonata. 1. Az irgalmas szerzet kórháza alapult 1757-ben22; voltak benne 1832-ik évig, 20379-en, kik közűi meghaltak 1493-an; voltak 1832-tül 1843-ig, 5992, meghaltak 388-án. - Jelenleg felügyelői s igazgatói ezen kórháznak t. [tisztelendő] Paar Paulinus23 és Schelmeczi Isidór24 szerzetes seborvos, a világi részről 1832-ik év óta t.[ekintetes] Cseresnyés Sándor25 megyei egyik főorvos és táblabiró úr. -22 A Betegápoló Irgalmasrendet gróf Esterházy Ferenc hívta be a városba 1757-ben. A rend kórházat és gyógyszertárat tartott fenn. 23 A kórházat irgalmasrendi szerzetesek vezették. Paar Paulinus / Paulin diplomás irgalmasrendi sebészmester, perjel (1843-ban már 14 éve rendházfőnök) az 1846-ban alakult Pápai Orvosegyletnek is tagja volt. 1848. július 3-án, 61 éves korában hunyt el Pápán, 1848. július 5-én a Szent Anna templombeli kriptába temették el. Temetése napján Vidovics Ágoston pápakovácsi plébános a következőket jegyezte fel: „Boldog, aki most csendesen elnyugszik az Istenben és nem tud e jelen zavart világról!” - MNL Mikrofilmtár A 3676. Pápa katolikus halotti anyakönyve 1848-1851., CSERESNYÉS 1847. 99., SZALKAY1847.180., JÁROLI 2001. 414-415., MEZEI 2007b. 73. 2-s Schelmeczi Isidór / Schelmeczy Izidor (az eredeti nyomtatott jelentésben: Schelmeczy Isodorus Chrysostomus) 1843-ban szintén irgalmasrendi diplomás seborvos volt Pápán. Hamarosan elhelyezték vagy meghalt, mert 1846-ban nem szerepel a Pápai Orvosegylet tagjai között. CSERESNYÉS 1847. 99., MEZEI 2007b. 73. 23 Cseresnyés Sándor (Nyírgyulaj, 1786. szeptember 15. - Veszprém, 1854. november 13.) református orvos, Veszprém vármegye másod-, majd első főorvosa. 1832-től másodfőorvosként felügyelte a kórházat. - Nagykállóban, Eperjesen, majd a pesti és bécsi egyetem orvosi karán tanult, közben Somogy megyében uradalmi orvosként is tevékenykedett (1822-1826), hogy tanulmányai fedezetét biztosíthassa. Medikusként 1817-1818-ban a pesti jótékony asszonyegyesület szemészeti kórházában Tóth Pápay János segédorvosaként szerzett tapasztalatokat. 1826-ban Pesten avatták orvosdoktorrá. 1827-tól Makó város főorvosa, 1831-ben Szegeden praktizált, innen került Veszprém megyébe. 1829-ben Csanád vármegye tiszteletbeli főorvosaként a betegeskedő főorvos napidijas helyettese volt. 1832-ben Veszprém vármegye másodfőorvosává nevezték ki Pápára. Másodfőorvosként a helyi egészségügyi intézmények mellett az ugodi fürdő felügyeletét is ellátta. Pukly Ignác halála után, 1848. március 13-án a főispáni helytartó megyei első főorvossá nevezte ki. Ekkor Veszprémbe költözött, a 880-as számú házban lakott. 1853-ban kora és egészségi állapota miatt állásáról lemondott. Halála előtt a csopaki gyógyvizet is megvizsgálta és jelentést írt róla. Veszprémben hunyt el 1854. november 13-án, 68. életévében, szélütés következtében. - Első házasságában a cecei református lelkész lányával, Nagy Sárával 4, a másodikban a szegedi születésű Nagy Teréziával 25 évig élt. Második házasságából született Irén lánya a szombathelyi csendőrszázados, Keresztúry Sándor felesége lett. - A magyar orvosok közül az éternarkózist 401 =-
