Acta Papensia 2019. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 19. évfolyam (Pápa, 2019)

2019 / 1-2. szám

-H Forrásközlés =­Acta Papensia xix (2019) 1-2. szám Különben az orvosok (családiak) Lajos bácsit a világ 8-ik csodájának tartot­ták, mert olyan keveset evett, és ezzel szembe [n] mértéktelenül ivott, dohány­zott, és szedte elképzelhetetlen mennyiségben a kábítószereket - a morfiumtól kezdve tudja Isten, [hogy] miig. Régen elpusztult volna abba[n] már 50 szer­vezet is, s ő bírta, magas kort élt meg, 70-en felül halt meg. Ezzel szemben Béla bácsi ruházatára, saját személyére, életmódjára és élet­nívójára sokat adó, szintén magas termetű, de testes, kövér, pocakos ember volt. A gyerekeket nem szerette. Velünk csak nagy távolságról érintkezett, a Molnár­gyerekeket meg folyton büntette. Sarolta néni viccesen elmondta, hogy például az Imrét, ha valami okot adott rá — akár a magaviseletével, akár az iskolai ta­nulmányi eredményével —, akkor soha nem verte meg, hanem megmondta, hogy másnap fogja érte a büntetését megkapni. És másnap, amikor az egész család igen jó kedvben diskurál[t], csak megszólalj] Béla bácsi: — No, Imre, most hozd el a nádpálcát, majd elfenekellek — és Imrének sze­génynek köllött hozni a nádpálcát, amit meg is tett nagy bőgve, és emiatt még külön a verés után le kellett térdepelnie. Hát azt szerette volna, hogy jókedvvel, fütyörészve hozza [a nádpálcát]. Béla bácsiék igen finom konyhát vittek. Nekik gyerekük nem volt, hanem az igazán szép Molnár Béla az úri lakásban 3 rettenetesen csúnya nő társasá­gában élt. Én csak gyerek voltam, de mégis meg tudtam ítélni, hogy milyen rosszul festett szegény minden szépsége dacára abban a miliőben. De Sarolta néni igen okos asszony volt. Tudta, ismerte a gyengéit, azokat legyezgette. Sze­rette a hasát — hát príma szakácsnékat tartott; szeretett magyarosan élni — hát nyaranta vitte külföldi nyaralóhelyekre a hegyek közé. Bebeszélte magának, hogy a meleget nem bírja, persze, mert disznó kövér volt, hát mentek a havasok közé. Minden ilyen külföldi útjuk után azután azért pontosan Almádiba jöttek, hogy az ott nyaraló sokgyerekes testvérei10 és azok leszármazottai előtt eldi­csekedhessenek az egész utazásukkal, zerge-vadászataival, a nyári időszak da­cára bundában végzett sétáival, fűtött szállodai szobáikkal és [a] szállodai hal­lókkal. Tudja Isten, hány ezer méter magas hegyeivel, „snúrrégen”-ekkel, stb. Amikor Karlsbad vagy Marienbad11 volt soron, akkor meg hogy mennyit 10 A kéziratban: testvéreinek, javítottuk. 11A csehországi két fürdő: Karlsbad (ma: Karlovy Vary, Csehország) és Marienbad (ma: Ma­­riánské Lázné, Csehország) az Osztrák-Magyar Monarchia legelőkelőbb cseh gyógyfürdői voltak. A korabeli fürdőéletről lásd: KÓSA 1999. - A csehországi fürdőkben megforduló magyar fürdő­­vendégekről: uo. 190-198. 52 2-

Next

/
Oldalképek
Tartalom