Acta Papensia 2019. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 19. évfolyam (Pápa, 2019)

2019 / 1-2. szám

-e Forrásközlés =­Acta Papensia xix (2019) 1-2. szám atyafiságba kerültem, tudtam meg, hogy Lengyel Endre, a feleségem öreg­apja, testvéröccsét — akit 1848-as szabadságharc után az osztrákok besorozták a K. K.-hadseregbe, s Olaszországba vitték, ott végig harcolt sok osztrák szé­gyenletes csatát, míg azután szerencsére hazakerült — kitaníttatta a gyógy­szerészi pályára. Kassán volt állásban és ott beleszeretett az előbb említett feleségébe, ki szí­nésznő volt. Teréz néni, kit későbben én is megismertem, és még akkor is jó kinézésű öreg matróna volt, otthagyatta vele a gyógyszerészi pályát és fényké­pészt csinált belőle, ugyancsak Kassán. Nyáron át Balatonfüreden voltak, télen Kassán. Azután Budapestre kerültek. Amikor az özvegy elöregedett, Sárospa­takra ment lakni. Radácsyékkal volt nagyon jóba[n], de az apósomék támogat­ták anyagilag. Rendes havipénzt kapott. Az anyósom halála után azután én küldözgettem néki a havi pénzét. Mindenkit túlélt a családban, de kedélyét, könnyed életfelfogását halála napjáig megőrizte. Minden évben feljött néhány hétre Budapestre látogatóba, ott látogatta végig a rokonságot, néha Lengyel Bandiéknál is szállt, de leginkább Latabáréknál217. MegTizdeléknél218 (angolul már nem tudom, hogy kell írni a nevüket, a Yacht építőnél voltak Füreden és úgy lett belőlük magyar család). Lengyel Bandi sok kedélyes dolgát emlegette Teréz néninek, de legjobban azt adta elő, hogy mikor Csikágóba[n] a világkiállítás219 volt, feljött Budapestre Teréz néni, őt felkísérte és kérte, hogy ők ketten — Bandi meg ő — mennének át Amerikába megnézni a csikágói kiállítást. Majd meglátja Bandi bácsi, hogy az milyen jó lesz. Bármikor elmondattuk ezt az esetet Bandival, mindig őszin­tén megbotránkozott az öreg merészségén, mert hiszen azt ő úgy képzelte, hogy 21? Latabár család a magyar színjátszás egyik leghíresebb színészdinasztiája, tagjai az 1830- as évektől napjainkig a színi pályán vannak. Alapítója a kiskunhalasi születésű református Lata­bár Endre (Kiskunhalas, 1811. november 16. - Miskolc, 1873. július 10.) énekes-színész, rendező, színigazgató és műfordító. 1831-ben lépett színpadra, 1842-től saját társulatával az ország vidéki városaiban játszott. 1861-1862 és 1865-1873 között a kassai színház bérlő-igazgatója volt. Életraj­zát, műveit lásd: SZINNYEI1900. VII. 844-847., SZÉKELY 1994. 447., GAJDÓ 2001.13., 191., 237., 765. A család egyes tagjairól: SZÉKELY 1994. 447-448. 2,8 Teasdale, William; Teasdale, Vilmos (Arundel [Sussex grófság, Anglia] 1830. október 25. - Bp., 1899. április 7.) mérnök, hivatalnok. Apja, James Teasdale (1794-1852) 1839-ben jött Ma­gyarországra a Lánchíd építésével megbízott Clark Tierney meghívására. A munkálatok befeje­zése után építési vállalkozásba kezdett, ebben dolgozott Vilmos fia is. Vilmos 1864-ben megvásá­rolta az elhunyt Varga Lajos szolgabíró balatonfüredi házát és birtokait. Miután füredi birtokát 1879-ben elárverezték, családjával Pestre költözött. Haláláig a Schlíck-féle gépgyár hivatalnoka­ként dolgozott. 1871-ben egyik alapítója volt a Balaton-Füredi Yacht-Egyletnek, 1871-ben tagja a Szeretetház igazgató-tanácsának. BAÁN 2011. 217-218., VARGA 2014.1006. 219 Chicagóban 1933-ban volt világkiállítás. 141 =-

Next

/
Oldalképek
Tartalom