Acta Papensia 2019. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 19. évfolyam (Pápa, 2019)
2019 / 1-2. szám
-£ Forrásközlés s-Acta Papensia xix (2019) 1-2. SZÁM őrizték az ősi magyar jellegzetességűfket], de az ősi vadságukat is.111 Fejlődésük sem volt azonos más falvak népével, például katonának nem sok vált be közülük, mert 24 éves korukra fejlődtek ki. Általában jómódúak, rengeteg közöttük az orvvadász, amit ők nem tartanak annak.112 Ők más törvények szerint alakítják ki a maguk lelkivilágát, és a jogaikat inkább maguk védik. Például velem járt egy osztályba egy ideig egy „Gombás” nevű púpos fiú. Ennek az édesapja adóvégrehajtó volt és ő volt az, aki hivatalos minőségben, mint végrehajtó elsőnek tette be a lábát Szentgálra. Apróra összevágták az egész embert.113 Többször hallottam ezt a kisebédlőben részletesen elmesélni. Néha én is láttam egykét kocsira való magyart lejönni Szentgálról Almádiba mulatni, 2-3 napon belül nemigen hagyták abba. Egyfolytában húzatták a cigánnyal, ittak, táncoltak énekeltek. Mi, gyerekek, meg bámultuk őket. Történt azután egyszer, hogy Szentgálra került a tagosítás és nem kapott a törvényszék az egész vármegyében tagosítási elnököt. Apám vállalta. Anyánk nagyon ellenezte ezt; a kisebédlőben sokszor szó esett róla, féltve apámat, hogy valami baja esik, de ő hajthatatlan maradt. Ezen viták közepette tanultam meg, hogy mi az a tagosítás.114 Váltig mondta [az] apám, hogy néki a szentgáliak nem tesznek semmi rosszat, de meg is mondta [a] tagosító mérnöknek és a bírónak, hogy az ő részét — mert [az] apám is érdekelt birtokos volt — a határ legrosszabb részén hasítsák ki. ő ezzel nem veszít, mert most a része jó 111 Szentgál Veszprém megye legnagyobb kiterjedésű községe (1857-ben 34 212 hold területtel). Az Árpád-kortól kiváltságos község, helyi (és nem országos) nemességet élvező királyi vadászok lakták. A reformáció korában a birtokos nemesek a helvét (református) vallási irányzatot követték. 1785-ben 845 nemest, 117 nem nemest (zsellért) írtak össze: a nemesek reformátusok, a nem nemesek többségében katolikusok voltak, akik számára 1771-ben iskolát szerveztek. A rendi különbségek (református birtokosok - katolikus jobbágyrendűek) a házasodási szokásokat is meghatározták; a két élesen elkülönülő réteg ezért nem keveredett egymással; a református nemesek más nemesi községből kerestek házastársat maguknak. A királyi vadászok utódaiban még az 1940-es években is erősen élt a nemesi származás tudata. ILA-KOVACSICS 1964. 359-360., a nemesi származástudatról: VAJKAI 1978. 306. 112 T. i. az orvvadászatot nem tartották törvénytelennek, bűnös cselekedetnek; ezzel nemcsak a nemesek, a bakonyi parasztok is így voltak. ”3 A szentgáli határ tagosítását ellenző, s azt megakadályozni kívánó közbirtokosok 1865. január 7-én délután fél háromkor a községházánál meggyilkolták Gombás Lajos helyi közbirtokost. A gyilkosságban részt vevők közül 45 személyt 4-18 év közötti börtönbüntetésre ítélték. HUDI 2011. 212. 114 A szentgáli erdők tagosítását 1881-ben kezdeményezték, a veszprémi törvényszék 1886- ban hozta meg az első fokú ítéletet, a tagosítás 1895-ben fejeződött be. Véghely alispán tehát 1895- ben, a tagosítás végrehajtásakor járt Szentgálon. - A szentgáli tagosítás... = Veszprém 7 (1881) 35. sz. (augusztus 21.) [3.], A szentgáli erdők tagosítása. = VFH 6 (1886) 1. sz. (január 2.) [3.], FEHÉRVÁRI-SALÁTA-MALATINSZKY 2011. 45. A tagosítást akarók bizottsági elnöke 1881-ben Tóth József helyi közbirtokos, Véghely-rokon volt. too
