Acta Papensia 2019. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 19. évfolyam (Pápa, 2019)
2019 / 1-2. szám
-s Forrásközlés *Acta Papensia xix (2019) 1-2. szám helyen van, de viszont a rossz oldalon, meg anyánk többet kap. Ha látják, hogy ő nem húz hasznot a kisajátításból, holott hatalma lenne hozzá, akkor mindenki belenyugszik az ítéletbe és megelégszik a nekijutott földdel. Úgy is volt. Akkor is reggel indultunk, de akkor nem várt bennünket bandérium és a többi ünnepség. A községházába mentünk, ott rengeteg ember szorongott, igen rossz volt a levegő, de azért én apám mellett maradtam. Ő nyitotta meg a tárgyalást, és néhány nyugtató és magyarázó szó után a bírónak adta át a szót. De előbb megmondta, hogy mindenki csak akkor szóljon, ha rá kerül a sor. Ebédidőben szünet volt, mi újból a jó öreg Tót[h] Józsi bácsinál ebédeltünk, azután visszamentünk a községházára. Talán még több ember volt, mint délelőtt, és könnyen kiabálásra volt hajlamos a nép. Betűrendben ment a tervezet felolvasása, és amikor a V betűnél apámra került a sor, és felolvasták, hogy a hárságyi dűlőben115 kapja meg a tagosított földjét, elkiáltotta magát: — No, emberek, ki akar cserélni velem? — Erre általános nagy kacagásba tört ki a tömeg, és azutántól már csak jókedély uralkodott az egész községházán. Egy fellebbezés sem volt, mindenki elfogadta a neki ítélt területet. Persze, senki sem jelentkezett, hogy cserél apámmal. Nagyon megéljenezték a tárgyalás befejezésekor az apámat, a bírósági tagok meg hálálkodtak az apámnak, hogy a személyével úgy védelme alá vette az egész eljárást, és az ő személyüket is, úgy hogy a nehéz munkájukat sikeresen befejezhették. Láttam, hogy a köszönet nagyon őszinte és szívből jövő volt. A bírót azután a mi kocsinkon hozta be Veszprémbe az apám és ott hallottam, hogy nagy drukkban voltak, különösen azért, mert sem a csendőrség mozgósítva nem lett, sem pedig katonai karhatalmi megerősítés nem volt kirendelve, pedig ők — ha ezt előre tudják —, ki sem jöttek volna. Édesapám jót nevetett, és valami jó vicc elmondásával a bírónak meghozta a nevetési kedvét, de a témához nem szólt hozzá. De annál büszkébb voltam én. Nagy esemény volt az én gyermekkoromban a „veszprémi nagy tűz”. Nem volt ritkaság Veszprémben a tűz, volt a tűzoltóknak116 mindig dolguk, de olyan nagy tűz, mint az 1890-es évek elején volt, sem azelőtt, sem azóta nem volt.117 115 Hárságy dűlő (a mai Hárskút község), továbbá Kőrisgyőr (a mai Pénzesgyőr része) a község központjától legtávolabb (16-18 km-re) lévő határrész volt. ILA-KOVACSICS 1964. 360. 116 A Veszprémi Önkéntes Tűzoltóegylet 1875-ben alakult, korábban a polgárok kötelessége volt a tűz oltása. RÉTHI1912.127. 117 A nagy veszprémi tűzvész 1893. április 13-án tört ki és több napig tartott. Az oltást a vízhiány is nehezítette. 1896-ig ugyanis a város lakossága az ivóvizet kutakból nyerte, a 101
