Acta Papensia 2018. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 18. évfolyam (Pápa, 2018)
2018 / 3-4. szám
-s Szemle a-Acta Papensia xviii (2018) 3-4. szám veszprémi egyházmegyében címmel közölt tanulmánya. Bevezető gondolatai szerint gazdasági, társadalmi, egyházi szempontból nagy hatással volt a területre az, hogy a hatalmas kiterjedésű egyházmegye foglalta magába mind az Itáliába, mind a Konstantinápolyba vezető utat és területére esett a Medium Regni jelentős része. Az átlagosnál több volt ezen a területen a korai alapítású szerzetesrend, sőt, az országban megjelenő minden szerzetesrend képviseltette magát: pl. itt volt a pálosok bölcsője, ide köthetők a legjelentősebb bencés apátságok, ferences közösségek. Az Ágoston-rendi remeték harmada is ebben a térségben élt. Gyakorlatilag az ország szerzetesházainak negyede az egyházmegye területén volt. Foglalkozik a Szerző a Tolnai Máté apát nevéhez köthető különös jelentőségű bencés reformmal. Hangsúlyozza, hogy a karthauzi perjelség legnagyobb magyarországi kolostora a lövöldi volt, megállapítja, hogy figyelmet érdemelnek a domonkosok, az obszerváns ferencesek, a ciszterciek is. A virágzó szerzetesi élet Mohács után megrendült, hisz a hadjáratok mindig érintették a terület valamely részét. Gyakori volt a hadak pusztítása, a rablás, a hadi célokból való megsemmisítés, pl. Lövőid, Vázsony, Tálod esetében. 1580- ra tulajdonképpen az egyházmegye kolostorhálózata eltűnt. Az üresen maradt kolostorépületeket részben végvárrá alakították át, részben lerombolták. Rendkívül figyelmet érdemlő megállapítása a Szerzőnek az, hogy a kolostorhálózat megsemmisülésében a háborús helyzet jóval nagyobb szerepet játszott a reformációnál. Utóbbi képviselői már nem találtak olyan épületet, amit használhattak volna. A szerzetesrendek közül pedig később, a XVIII. században csupán elenyésző volt az újratelepülők száma. Vida Beáta a Zirci Reguly Antal Múzeum történésze A zirci uradalom a 16. században a legújabb kutatások tükrében címmel írt nagylélegzetű tanulmányt, amelyben kitért a ciszterci rend magyarországi megtelepedésére, válságára, térvesztésére, a kommendátori rendszer bevezetésének gondjaira, a kormányzók szerepére, akik a rend megerősödéséhez aligha járultak hozzá. A mohácsi csatavesztést követően Zircet is kifosztották, a XVI. század közepére pedig csak romjai maradtak, szerzetesei elmenekültek, könyv- és levéltára megsemmisült, az apátság birtokai protestáns nemeseké lettek, mígnem a király a győri püspöknek adományozta azokat. Az apátság falvai (Polány, Tevel, Berénd) Thury György palotai kapitányhoz kerültek királyi adományként, amely vagyon a család kezén szétaprózódott, mígnem hosszas osztozkodás, adományozás után igazi változást 1647 hozott, amikor Zirc Héderváry János pozsonyi kanonoké lett, aki a lilienfeldi apát javára lemondott róla, hogy = 449
