Acta Papensia 2018. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 18. évfolyam (Pápa, 2018)

2018 / 1-2. szám

-* Forrásközlés s-Acta Papensia XVIII (2018) 1-2. SZÁM

módosított igénnyel.96 Egyikük áttekintése sem terjeszkedett ki a szertartási használatra, problematikájában sem érintette a tényleges liturgikus gyakorlatot, valamint a kéziratosságban, még kevésbé a szájhagyomány útján terjedést és fennmaradást.

Már Incze Gábornak le kellett mondania arról, hogy a nem önálló imádsággyűjteményként nyomtatott munkákban lappangó imádságokat is számításba vegye. Pedig ilyenek is szép számmal vannak szerte szóródva, énekeskönyvekben, prédikációs kötetekben, kátékiadásokban is többnyire voltak imádságok. Ezek adatközlése hiányos, általában sem a forrást, sem a szerzőt nem könnyű, vagy nem is lehet földerítenünk. A szövegek átfedéséről, szerkezetről, tipológiáról, kedvelt toposzokról sincsenek összegyűjtött adataink.

XX. századi könyvészetünk sem vállalhatta, hogy egyenként kiterjeszkedjék az imádságok nyilvántartására, legalább a régi magyar könyvtári kötetekben. Valamennyi ének kezdetét tartalmazza az RMNy tételeinek részletes tartalma, de az imádságokét nem. Magyarázza az áttekinthetetlen tömegben közlés, és az imádságok természete miatt a nehézkes hivatkozás. Gyakori az azonos kezdet, de teljesen eltérő szerkezet és tartalom. Ezért sok imádságra nem volna elég néhány kezdő szóval utalnunk, mert az eltérés csupán több mondat, vagy teljes bekezdés után következik. Ilyen gond miatt végül a bibliográfiai leírás részletezésében az imádságokra utaló részeim után igen gyakran nem következik semmi más adat. Még azt sem tudjuk meg, hogy darabszámra hány imádság jelent meg valamelyik kiadványban. Példa erre a Kassán 1662-ben megjelent református énekeskönyv.97 Ennek leírásában csaknem három lapon sorolja bibliográfiai kézikönyvünk az énekek kezdőszavait, de az 57. lapra terjedő imádságok közül egyet sem említ meg. Drégelypalánki János 1668-ban elmélkedések sorát közreadó könyvének ötödik részéről annyit tudunk meg, hogy „különböző alkalmakra való könyörgéseket tartalmaz”.98

Stoll Béla (1928-2011) kézirat-leírásai szintén nem terjeszkednek ki az imádságokat illető részletekre. Meghatározott célja szerint főként a szépirodalmi igényű verses alkotások feltárására törekszik. Gyakran mellőz minden egyebet. Elégnek vél keveset mondó említéseket, például: Prózai imák. Imák. Prózai ájtatos szövegek. Vegyes vallásos szövegek. Ritka, hogy az ilyen tételnek van önálló címmel, szerzői és keletkezési adatokat közlő részlete, illetve hogy ez sem

96SZŐNYI1977-97 RMNy 3034 [4]

98 RMNy 3422-* 138 -